Növekvő inflációval készül a 2014-es büdzsé

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Megkezdődött Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter élete első költségvetésének összeállítása immár hivatalosan is, ugyanis az eddig zárt ajtók mögött zajló munkához megjelent a mankóul szolgáló tervezési körirat − amelyből viszont nem sok derül ki a 2014-es költségvetésről. A tervezési körirat műfajánál fogva sem egy szószátyár mű − számok például alig találhatóak benne −, de annyi kiderül, hogy a kormány tartja magát a 2,7 százalékos GDP-arányos − tavaly októberben megemelt − államháztartási hiánycéljához, illetve az inflációt 2,8 százalékra tervezi. Ez utóbbi lopakodó megszorítást jelent − hisz a piaci elemzők és az MNB szerint is három százalék feletti pénzromlás várható jövőre, így végül a kiadások reálértéke nagyobb mértékben csökkenhet, míg a bevételek a tervezettnél magasabbak lehetnek. A mostani számokból azonban messzemenő következtetést nem szabad levonni, mert a költségvetés keretei akár még decemberben is változhatnak − ahogy erre legutóbb épp tavaly volt példa.

A tervezésnél 2014-re 295,1 forintos euróval, 225,9 forintos dollárárfolyammal és 239,2 forintos svájcifrank-árfolyammal számolnak. Ezek technikai számok, nem jelentenek előrejelzést. A tervezési köriratról általánosságban elmondható, hogy visszafogott keretek között tervez − nem számolnak komolyabb megszorításokkal. A jövő évi kiadásoknál az idei kiadások zárolás utáni összegét kell figyelembe venni a kötelező tartalékolásokkal − vagyis alapesetben a költségvetési támogatások reálértéke az infláció mértékével csökken. A közszférában változatlan létszámmal és változatlan illetményalappal kell megtervezni a béreket − dacára annak, hogy más forrásból tudható, hogy a kormány januártól 10 százalékos béremelésen gondolkodik közszférában, ami több mint százmilliárd forintos kiadással járna. Szintén nincs nyoma a tervezési köriratban a kabinet népesedési programjának, annak ellenére, hogy azzal már foglalkozott a kormány és hamarosan döntés is várható akár a családi adókedvezmény kiterjesztéséről, akár az anyasági támogatások jelentős emeléséről − ezekre még csak utalás sincs a nyilvánosságra hozott tervezési iratban −, ettől függetlenül a belső miniszteri utasításokban leírtak szerint akár készülhetnek az alternatív számítások is − e hiányok miatt fügefalevélnek tűnik a tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum.

A körirat számol viszont a pedagógusok szeptembertől induló és az egészségügyben már levezényelt béremelés hatásaival. A köztisztviselők után fizetendő járulékok mértékét a hatályos szabályok szerint kell megtervezni − vagyis jelenleg a kormány nem számol ezek átalakításával. A dologi kiadásoknál sem számolnak változással, a tervezési bázis alapjául az idei kiadások zárolásokkal csökkentett mértékét kell figyelembe venni.

Az elkülönített pénzügyi alapoknál a dokumentum szigorításokat ír elő. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál (munkanélküli-járadék, közmunka) 20 milliárd forintos hiányt engedélyeznek. A Nukleáris Alapnak − az alap természetéből adódóan − többletet kell terveznie, ennek minimális mértékét 19,6 milliárd forintban szabta meg az NGM tervezési körirata − vagyis a két nagy alap kiegyensúlyozza egymást. Többletet kell tervezni a kulturális (2 milliárd forint), a Wesselényi Árvízi Alapnál (0,5 milliárd), illetve a Kutatás Technológiai és Innovációs Alapnál (5 milliárd). A tb-alapoknál a bevételek tervezésénél figyelembe kell venni \"szabályozási sajátosságokat\" − ám komoly változások látszólag itt sem várhatók. A nyugdíjalapnál a nyugdíjak inflációval megegyező mértékben emelkedhetnek − vagyis 2,8 százalékkal.