Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A költségvetési politika és a gazdasági növekedés összefüggéseit boncolgatta a Költségvetési Tanács (KT) és Magyar Közgazdasági Társaság konferenciája, ahol Kovács Árpád, a KT elnöke elmondta, hogy a testület várakozásai szerint a 2013-as költségvetési hiánycélt teljesíteni fogja a kormány, vagyis a deficit a GDP 2,7 százaléka alatt marad. Kovács szerint ehhez kellettek a kormány eddig meghozott kiigazításai (a 93 milliárd forintos zárolás a kiadási oldalon, illetve a tranzakciós illeték, a bányajáradék és a távközlési adó emelését is tartalmazó, mintegy 120-130 milliárd forintos adóemelés). A KT elnöke szerint erre a bevételek elmaradása miatt van szükség, ugyanis az NGM részben túlbecsülte az egyes adóbevételek várható idei mértékét és a makrogazdasági pálya sem alakult a várakozások szerint. Kovács szerint a 2,7 százalékos hiánycél eléréséhez szükség lesz az eredetileg 400 milliárdos országvédelmi alap részleges vagy teljes zárolására.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, a KT tagja kegyelmi állapotnak nevezte a jelenlegi helyzetet, amikor az infláció 3 százalék alatti, a hiány nem éri el a GDP 3 százalékát és az államadósság folyamatosan csökken.
A magyar gazdaság a jövő év elején kikerül a recesszióból. A jegybank növekedési hitelprogramja várhatóan 0,2−0,5 százalékkal − kedvező esetben akár 1 százalékkal − emelheti a GDP-t 2014 végéig − állította Balog Ádám, az MNB alelnöke. Az infláció idén számottevően a 3 százalékos cél alatt maradhat, 2014-ben a cél közelében alakulhat, miközben a háztartások reáljövedelme érdemben bővülhet, ugyanakkor a lakossági fogyasztás csak lassan élénkülhet. Hozzátette: mivel a belső kereslet bővülése csak jövőre várható érdemben, ezért a növekedés legfontosabb forrása továbbra is az export marad idén.
Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a monetáris kondíciók mérséklésében a fokozatosság és az óvatosság fenntartása indokolt, ugyanakkor a tartósan alacsonyabb kamatszint javíthatja a költségvetés kamatkiadásait. Kiemelte, hogy a gazdaságpolitika két legfontosabb ága az árstabilitás-orientált monetáris politika és a fenntartható költségvetési politika. A tartósan a jegybanki cél alá süllyedő infláció, a visszafogott keresleti környezetből fakadó jelentős szabad kapacitások a gazdaságban, valamint az ország javuló kockázati megítélése a fokozatos és óvatos jegybanki kamatcsökkentés irányába mutatnak, amennyiben a nemzetközi pénzpiaci környezet támogató marad.
Dale A. Martin a Német−Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint a költségvetési politika több csatornán keresztül befolyásolja az üzleti környezetet, ennek pedig kimutatható hatása van a vállalatok beruházási hajlandóságára. A beruházási döntések meghozatalakor csak a mikroszintű motívumok meghatározása és az ágazati sajátosságok figyelembevétele után kerül sor a beruházási célpontok kiválasztására. Ebben a fázisban már komoly szerepe van az üzleti környezet mikéntjének és ebben fontos szerepet játszik a költségvetési politika is.
