Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament tegnap elfogadta a második Varga-csomagot, amely a módosítások után 120-130 milliárd forinttal növelheti bevételeket az év második felében. Az első csomagot május elején jelentette be Varga Mihály, ennek keretében 93 milliárd forint kiadást zároltak. A tegnap elfogadott módosítások adóemeléssel operálnak, ebből a legfájóbb a tranzakciós illeték emelése, hiszen a készpénzfelvétel esetében megduplázódik (0,3 százalékról 0,6 százalékra emelkedik), míg az egyéb pénzügyi műveletek esetében csak harmadával emelkednek, 0,2 százalékról 0,3 százalékra. A megemelt adókat augusztus elsejétől fizethetjük.
A kormány szerint az illetéket a bankok nem hárítják a fogyasztókra − a tapasztalatok azonban mást mutatnak. Nehezebb lesz a költségek továbbhárítása 75 milliárdos banki pótadó esetében. A parlament visszamenőlegesen az első negyedévi illetékbevételek 208 százalékát rója ki a bankokra − pusztán azért, mert az első negyedéves bevételek messze elmaradnak a kincstár túlzottan optimista várakozásaitól. A pótlólagos adó egyfajta büntetés a bankoknak, ugyanis eredetileg a kormány egyszeri 7 százalékos befizetésre kötelezte volna az érintetteket azon hitelek alapján, amelyeket az állam az önkormányzatoktól vállalt át − ez esetben olcsóbban megúszták volna a bankok, ám egyes hitelminősítők az államadósság diszkontálását részleges államcsődnek tekintették volna.
A parlament megszavazta tegnap a távközlési adó emelését is: a magán-előfizetők esetében marad a 2 forintos perc- és sms-adó, ám az üzleti előfizetőkében ez három forintra emelkedik, míg a plafon 2500 forintról 5000 forintra. A távközlési adó mintegy négymilliárd forintos bevételt generál idén.
A tegnapi döntéssel a kamatjövedelmekre kiterjesztik a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást, így a kamatjövedelmeket 16 százalékos kamatadóval együtt már 22 százalékos állami sarc sújtja. [Korábban az ilyen adóemeléseket az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette − ugyanis egészségbiztosítási oldalon semmilyen többletjog nem keletkezik −, ám az új alaptörvénnyel az Ab adómegállító jogát elvonta a kétharmados többség.] A parlament arról is döntött, hogy a Mol által fizetett bányajáradékot megemeli.
Az adótörvényekkel párhuzamosan elfogadták az idei költségvetés ötödik módosítását, ám ebben nem az adóbevételi számokat írták át, hanem a technikai részleteket szabályozták. Az egyik új szabály szerint a már folyó nevesített költségvetési presztízsberuházásokra − például Kossuth tér, Ludovika, debreceni stadion felújításával kapcsolatban − csak akkor lehet új kötelezettséget vállalni, ha azt az NGM engedélyezi, ám továbbra sem előfeltétel, hogy a fedezet rendelkezésre álljon.
