Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5 százalékponttal, 2,1 százalékra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4 százalékponttal, 3,2 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank elemzői stábja. A jövő évi prognózis megemelésére adóhatások miatt került sor − mondta a jelentés ismertetésekor Virág Barnabás, a stáb vezetője −, ugyanis az alapfolyamatok továbbra is lefelé mutató inflációs pályát indokolnának. Elsősorban a kiskereskedelmi árrés növelése és a pénzügyi tranzakciós illeték megemelése erősíti az inflációt.
A friss elemzés szerint kedvező folyamatok várhatóak az államháztartás terén, vagyis a héten bejelentett második Varga-csomag növeli a kormány fiskális mozgásterét. A 2014-re vonatkozó áht-prognózisát a stáb például a márciusi 2,9 százalékról a friss jelentésben 2,5 százalékra szállította le, vagyis az elemzők egy GDP-arányos 0,2 százalékának megfelelő költségvetési élénkítésre látnak mozgásteret. A kisebb hiány oka az MNB szerint a jövőre várható alacsonyabb nettó kamatkiadás mellett a jegybanki veszteségek mérséklődése, illetve a jövőre esedékes adóemelések és kiadási zárolások. Az inflációs jelentésben az MNB azzal számol, hogy jövőre a GDP-arányos államadósság 78 százalék alá süllyed.
Napi Gazdaság, Nagy Attila
A gazdasági növekedés várhatóan lassan indul be, mert az alapfolyamatok egyelőre visszafogott bővülést engednek, az előrejelzés szerint a növekedés motorja idén is az export marad, viszont jövőre a belső kereslet élénkülése is pozitívan járulhat hozzá egy kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedési pályához.
A külső keresleti impulzus mérsékelt marad a magyar gazdaság esetében. A reálárfolyam leértékelődése ugyanakkor valamelyest ellensúlyozta a külső kereslet gyengülését. Az exportáló szektorban van szerkezeti elmozdulás: a járműgyártás súlya növekszik, míg az elektronikai termékek gyártása visszaszorulóban.
Mind a belföldre, mind a külföldre termelő szektorokban jellemző a kapacitáskihasználatlanság. A kedvezőbb infláció mögött döntően költségoldali hatások álltak. A gazdaságban lévő szabad kapacitások továbbra is árleszorító hatásúak, a cégek nem tudják a költségeiket átterhelni.
Tavaly erőteljes szűkítő hatást gyakorolt a piacra a fiskális politika, idén viszont enyhe keresleti impulzussal lehet számolni a háztartásoknál, míg a vállalatoknál marad a szigorítás − jósolja az MNB stábja. A munkaerő-kínálatban további növekedésre lehet számítani. Az aktivitási ráta 2015 elejére 58 százalék körüli szintet érhet el a jelentés szerint. A versenyszféra munkaerő iránti kereslete viszont mérsékelt marad, ezért keresleti oldalon a közmunkaprogramoknak marad rövid távon szerepük.
Napi grafikonok
