Már a kamatciklus végére készül a monetáris tanács

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mától hatályos kéthetes irányadó kamatot 4,25 százalékra szállította le az MNB monetáris tanácsa (MT), ez egymás után a tizenegyedik 25 bázispontos vágás volt. Az ülésről szóló jegyzőkönyvet július 10-én teszik közzé. (Májusban teljes összhangban döntött a héttagú tanács.) Csütörtökön negyedéves inflációs jelentését is közzéteszi a jegybank. A főszámok közül a jövő évi inflációs prognózist jelentősen, 3,2 százalékra, vagyis saját középtávú célja fölé emelte. Az előretekintő inflációs várakozásokból így már további kamatcsökkentés nem következik.

Az elemzők szerint is indokolt az óvatosság, és elképzelhető, hogy a mostani volt − esetleg a jövő havi lesz − az utolsó vágás idén. A jegybanki közlemény is elismeri, hogy a hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulatban a közelmúltban nőtt a befektetői bizonytalanság. Az MT értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. A pénzügyi környezet számottevő romlása pedig szűkítheti a magyar monetáris politika mozgásterét.

Borongós a globális hangulat

A döntéshozók most még feltehetően inkább a belföldi fejleményekre fokuszáltak − értékelte a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere. Az infláció májusban bőven a jegybanki cél alatt maradt, a reálgazdaság teljesítményét tükröző havi adatokban ugyan kisebb javulás látszik, azonban a gazdasági növekedés így is rendkívül nyomott. Jelentős változás zajlik ugyanakkor május közepe óta a nemzetközi piacokon, ami óvatosságra kell hogy intse a jegybankot. A Fed kommunikációjának változása komoly fejlett piaci hozamemelkedést eredményezett. A magyar eszközök az elmúlt hetekben ugyan kisebb veszteségeket szenvedtek el más feltörekvőkhöz képest, azonban az állampapírpiacon így is jelentős a hangulatváltozás, a piac nagyjából kiárazta a további kamatcsökkentés lehetőségét − állapította meg Bebesy.

Lapunknak korábban Cinkotai János, az MT külső tagja is úgy nyilatkozott, hogy bár a jegybanknak sem kamat-, sem árfolyamcélja nincs, pénzpiaci turbulencia esetén megvannak az eszközei a beavatkozásra (Napi Gazdaság, 2013. június 20.). A monetáris szakember megerősítette, hogy a kamatdöntéseknél az inflációs cél mellett az ország pénzügyi stabilitását is szem előtt kell tartani. Cinkotai szerint ha a pénzpiaci körülmények alapvetően visszafordulnának, a tanács készen áll a reagálásra.

Új eszközök jöhetnek

Az MNB korábbi monetáris felfogásához képest a tavasztól megújult MT sokkal inkább aktivista politikát folytat. Ez egyfelől a jól sikerült kamatsorozatban, másfelől a gazdaságot támogatni hivatott növekedési hitelprogramban (nhp) ölt testet. A legfontosabb eszköz, a tavaly augusztusban indított kamatvágás minden jel szerint a vége felé halad, ezért a piacon a nyár folyamán egyre nagyobb érdeklődés övezheti a jegybank aktivista szerepfelfogását fenntartani hivatott − a kamatpolitika helyébe lépő − új monetáris eszköz megjelenését.

Korábban felmerült, hogy az állampapírok másodpiacán kerülhet sor a korábbiakhoz hasonló aktív közbeavatkozásra, főleg abban az esetben, ha a nemzetközi környezet romlásának számottevő lenne a hatása. Ez nem teljesen elképzelhetetlen, hiszen az elmúlt bő egy hónapban − mióta a piac a Fed monetáris lazításának kivezetését kezdte árazni − csaknem 200 bázispontot emelkedtek a hazai hosszú hozamok.

Marad az aktivista szerepfelfogás

Emellett az új vezetés célul tűzte ki a várható jegybanki veszteség megszüntetését, hogy jövőre emiatt ne kelljen a költségvetésnek a zsebébe nyúlnia. A büdzsét ugyan az előző években nem terhelte meg a jegybank negatív eredménye, ám a múlt év végi prognózisok 2014 elejére 150 milliárd forintos hiánynövelő tételt vizionáltak, míg a legutóbbi, 2013. márciusi jegybanki becslés már \"csak\" 102 milliárddal számolt. Nem véletlen, hogy az nhp egyik célja, hogy csaknem 900 milliárd forinttal csökkentse a mérlegfőösszeget. A veszteség oka, hogy a jegybanki forrásoldalon lévő mintegy 4500 milliárd forint kéthetes forint-kötvényállomány után még mindig sokkal magasabb kamatot kénytelen fizetni az MNB, mint amennyit a devizaeszközei után kap. Az nhp harmadik pillérében előirányzott devizaswapok iránt egyelőre nincs számottevő banki kereslet, így a kéthetes kötvényállományt sem sikerült érdemben csökkenteni. Szükséges lehet a kitűzött mérlegfőösszegcélok eléréséhez új eszközöket bevetni. Megfigyelők szerint elképzelhető például, hogy a kötvényállományra mégis limitet határoz meg vagy pedig a devizaswaptendereken a piaci árnál kedvezőbb árfolyamváltásokkal igyekezhet az MNB az év hátralévő részében attraktívabbá tenni a bankok számára az ügyletet.