Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem lesz választási költségvetés, ezt többször leszögezte már Varga Mihály, ám úgy tűnik, mintha a gazdasági miniszter épp a közelgő költekezés feltételeit igyekezne megteremteni. Varga ugyanis tegnap már a második költségvetési csomagját jelentette be, annak ellenére, hogy alig három hónapja vette át a nemzetgazdasági tárca vezetését Matolcsy Györgytől. A legújabb Varga-csomag elsősorban adó- és járulékemelésekből áll.
Nő a tranzakciós illeték: a készpénzes tranzakciók esetében a jelenlegi 0,3 százalékkal szemben − augusztustól − 0,6 százalékot fizetnek a bankok és eltörlik a 6000 forintos plafont is. A bankszámlaműveleteknél az illeték mértéke 0,3-ról 0,4 százalékra emelkedik, s marad a 6000 forintos plafon. A tranzakciós illetéket a Matolcsy György vezette NGM találta ki és 2013-as év eleji bevezetésével 301 milliárd forint bevételt remélt. Az első öt hónapban alig 52 milliárd forint folyt be eddig − ezért döntött a kormány az emelés mellett.
További terhet jelent a bankoknak az a módosítás, mely szerint az állam által idén átvett önkormányzati hitelek hét százalékát kötelesek a bankok befizetni a költségvetésbe még az idén. Az indoklás szerint az állami hitelátvállalással a bankok kockázata csökken − ezért indokolható a 40 milliárdos befizetés.
A kormány döntött a távközlési adó (telefon- és sms-adó) emeléséről is: jelenleg 2 forintot fizetnek a szolgáltatók minden egyes percnyi beszélgetés, illetve elküldött sms után. Ezek a díjak maradnak a lakossági ügyfelek esetében, ám vállalati előfizetőknél augusztus elsejétől percenként és sms-enként három forintra emelkedik az adó mértéke, ráadásul a felső korlát a jelenlegi 2500 forintról 5000 forintra nő.
A kormány arról is döntött, hogy minden olyan kamat- és tőkejövedelemre 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást vet ki, amit már amúgy is terhel a 16 százalékos kamatadó. A benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint az intézkedésre a hiánycél elérése érdekében van szükség. A csomag részeként emelik a bányajáradékot is, ennek mértéke a korábbi 12 százalékról 16 százalékra nő.
Az unióra mutogat a kormány
A kormány már döntött a reklámadó bevezetéséről, a törvényjavaslat részleteiről jelenleg is egyeztetnek; ebből a forrásból további 5-6 milliárd forint bevételt remél a kormány − mondta Varga Mihály. A miniszter szerint a csomagra azért van szükség, hogy Magyarország tartósan kikerülhessen az Európia Unió túlzottdeficit-eljárása (edp) alól, illetve oda ne is kerüljön vissza. Nem leszünk Málta − szögezte le Varga, utalva arra, hogy a szigetország fél év után visszakerült az edp-be. Varga ennél némileg pragmatikusabb indoklást is elejtett: e szerint a bevételek növelését a várttól jelentősen elmaradó tranzakciós illetékbevételek, valamint a tervezettnél jóval alacsonyabb infláció indokolja − ez utóbbi ugyanis csökkenti a fogyasztási adóbevételeket. Az NGM számításai szerint a teljes csomag \"akár\" százmilliárdos bevételt is genarálhat.
Török Zoltán szerint ezzel szemben a most bejelentett intézkedések éves szinten 120−150 milliárd forinttal növelik a költségvetés éves bevételeit − ami a GDP 0,4-0,5 százaléka. A Raiffeisen Bank elemzője szerint az intézkedéscsomaggal a kormány az Ecofin pénteki döntését kívánja bebiztosítani, hosszabb távon azonban a 2014-es választásokra való felkészülést szolgálja a mostani tartalékolás. Török felhívta arra a figyelmet, hogy a nem várt bevételkiesésekre a kormány a büdzsében 400 milliárdos tartalékot képzett, ezért valószínűsíthető, hogy a mostani megszorításokkal egy őszi költségvetési lazításnak készül megágyazni az Orbán-kabinet. Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint az eredeti hiánycél pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért várakozása szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolásokat az év második felében akár fel is oldhatják, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet. A most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését vagy újabbak kivetését.
Lazítások jönnek?
A kormány a mostani költségvetési csomagjával vélhetően a jövő évi választások előtti lazításnak próbál megágyazni. Mint ismert, az első Varga-csomag részeként már zároltak 93 milliárd forintot az idei költségvetésből, a mostani intézkedések további 120 milliárd forinttal növelhetik a bevételeket. A kormányfő a nyárra ígéri \"demográfiai programját\", ősztől (vagy januártól) a pedagógusok béremelését, amely éves szinten 74 milliárdos kiadással járt volna − ha azt az eredeti tervek szerint januártól bevezették volna. A kormány agytrösztjeként működő Századvég Gazdaságkutató Zrt. pedig már hónapokkal ezelőtt felvetette egy 13. havi nyugdíj kifizetését − mondván, ez pluszkeresletet gerjeszthetne a gazdaságban.
Elképzelhető azonban, hogy nem választási költségvetés készül. Információink szerint ma döntés születik Brüsszelben a kereskedelmi cégekre kivetett különadóról. Lehet, hogy a kormány előre értesült, negatív döntés születik − s az így kieső 150 milliárd forintot hivatott előre pótolni a Varga-csomag.
Az adótörvények módosítása mellett a kormány benyújtotta a 2013-as büdzsé módosítását is, amely viszont nem szól az adóemelésről. Ezzel szemben a kormány 10 milliárd forintig 100 százalékos kezességet vállal a Kavosz Zrt. azon hitelfelvételeire, amelyeket a e-útdíj bevezetéséhez vesznek fel. A költségvetés 80 százalékos − 8 milliárdos − kezességet vállal a Kavosz más szerződéseire. A benyújtott javaslat szerint arról is rendelkezik, hogy egyes beruházási kiadásokra − többek között a Kossuth tér építése, stadionberuházások − akkor teljesíthető kifizetés, ha az államnak extra bevétele keletkezett állami vagyonelemek eladásából.
