Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap az Európai Bizottság (EB) hivatalosan is bejelentette, hogy kiengedi Magyarországot az uniós tagságának kezdete, vagyis 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás (edp) alól, miután tavaly a GDP 1,9 százaléka volt az államháztartás hiánya, idén 2,7 százalékos deficitet, jövőre pedig 2,9 százalékos hiányt vár a bizottság. Mint az közismert, egy hónappal ezelőtt az EB ez évre még három-, 2014-re pedig 3,3 százalékos deficitet jósolt Magyarországnak − ez alapján pedig még maradt volna a további brüsszeli figyelem.
A kormány a EB tavaszi prognózisára válaszul az idei kiadásokból 93 milliárd forintot zárolt, valamint a presztízsberuházások finanszírozásnak átalakításáról − azokat állami vagyonelemek eladásából fizetik − s elvi szinten adóemelésekről is döntött. Végül a tranzakciós illeték, a bankadó és az energiaadó emelésére nem készült javaslat, azonban a múlt pénteken a nemzetgazdasági tárca nyilvánosságra hozta a reklámadó bevezetéséről szóló tervezetet, ami a tervek szerint 6−10 milliárd forint éves bevételt generálna. Az intézkedések révén a hiány az idén a GDP 0,3, jövőre pedig 0,7 százalékával csökkenhet az EB értékelése szerint.
Az EB az idei zárolásokat figyelembe véve már biztosítottnak látja mind ez évben, mind 2014-ben a három százalék alatti hiány teljesülését, ezért javasolja a − formális − döntést hozó pénzügyminiszteri tanácsnak (Ecofin) az edp-eljárás megszüntetését. Az EB számításai szerint a strukturális − konjunkturális folyamatokat és egyszeri költségvetési intézkedéseket figyelmen kívül hagyó − deficit tavaly 0,7 százalék volt, ami 2013-ban 1,1, 2014-ben pedig 1,8 százalék lesz − ezzel részben teljesül az 1,7 százalékos hiánycél.
Marad a reklámadó
Magyarország nem szorul rá a külső segítségre, saját lábára állt, ezt immár az EB is elismeri − így kommentálta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az EB döntését a tegnapi kormányülés szünetében tartott kormányszóvivői tájékoztatón. A brüsszeli döntés azt jelenti, hogy megvédtük az Magyarországnak járó uniós támogatásokat, a döntés a magyar emberek sikere − tette hozzá a miniszter, mintegy jelezve, hogy a kormány komoly (gazdaság)politikai sikernek tekinti a döntést.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a kormány továbbra is tervezi a reklámadó bevezetését, annak ellenére, hogy azt korábban a túlzottdeficit-eljárással magyarázta. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a reklámadóra azért van szükség, hogy a \"piac is vegye ki a részét az állam finanszírozásából\". A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy Lázár János miniszterelnökségi államtitkár kapta a feladatot, hogy egyeztessen a Magyar Reklámszövetséggel. A szóvivői tájékoztatón az is kiderül, hogy más adó emelése − így a korábban szóba került energia-, bankadó és tranzakciós illeték − nem szerepelt a kormány tegnapi ülésének napirendjén.
Varga Mihály szerint a brüsszeli döntéstől függetlenül is célja a kormánynak az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése, ugyanis ezzel jelentősen csökkent az ország sérülékenysége, javult a finanszírozási helyzet. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a magyar kormány vitatja Brüsszel 2014-es 2,9 százalékos hiánycélját, a kormány tartja 2,8 százalékos hiánycélját.
Stabilabb adórendszert kér Brüsszel
Az EB az edp-döntéssel párhuzamosan több ajánlást is megfogalmazott a magyar kormánynak, ám ezek kisebb jelentőségűek az ügy súlyához mérten: elsőként is a Költségvetési Tanács (KT) elemzői stábjának erősítését várják a magyar kormánytól, főleg annak fényében, hogy a KT vétójoga nemzetközi összehasonlításban is szokatlan. Az uniós biztosok emellett fölhívták a magyar kormány figyelmét arra, hogy az edp-eljárás megszüntetésétől függetlenül továbbra is figyelni kell a kiadások és az államadósság csökkentésére − a vonatkozó uniós irányelvek miatt. Az ajánlások között Brüsszel a kormányt továbbra is a \"hiteles, növekedésbarát költségvetési stratégiára\" sarkallja, amelynek fókuszában a kiadáscsökkentés kell hogy legyen. A biztosok továbbra is bankszektorra nehezedő adók csökkentését javasolják a növekedés beindításához.
Az ajánlások között szerepel, hogy egy a jelenleginél stabilabb és kiegyensúlyozottabb társasági adórendszert szeretnének látni Magyarországon, ennek részeként a szektorális adók csökkentését, illetve felszámolását kérik az egységes adóterhelés érdekében. A foglalkoztatásban az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentését, a fiatalok munkába állásának támogatását és a közmunkaprogramok dominanciájának csökkentését várja Brüsszel. A rezsicsökkentés kapcsán a EB az energiaárak szabályozásának fokozatos megszüntetését kéri, míg az állami közlekedési cégek kapcsán (MÁV, Volán) azok támogatásának csökkentését javasolják. Mint látható, az ajánlások többsége épp ellentétes a kormány által folytatott gazdaságpolitikával, ezért borítékolható, hogy a törődő figyelem megmarad Brüsszel részéről.
Napi grafikonok
