Nyugalmi állapot a létszámfronton a pénzügyi szektorban

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb statisztikái szerint a hitelintézeti szektorban 7,1 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint az elmúlt év végén − a szektor 39 293 munkavállalónak adott munkát március végén. A komoly visszaesés szinte kizárólag a takarékszövetkezeti oldalhoz köthető, bár sokan megjegyzik, hogy a múlt év végi állománymegugrás (amikor a 2011. végi 8174-ről 11 386-ra nőtt a lejelentett munkavállalók száma) akár statisztikai hiba is lehet − a gyors korrekció mindenesetre erre utalhat.

Ami bizonyos, hogy a bankok a válság nyomán alaposan megvágták dolgozói létszámukat: a 2008. év végi állományhoz képest 12 százalékkal kevesebben vannak a hazai bankok és fióktelepek állományában. Érdekes ugyanakkor, hogy az elmúlt években − hiába a komoly üzleti visszaesés vagy a szektorális különadók − mintegy nyugalmi állapot figyelhető meg a banki létszámadatokban. Persze a szektorszintű történések egy-egy intézményre vetítve nem biztos, hogy megállják a helyüket.

A megkérdezett hitelintézetek szerint az elmúlt években − dacára annak, hogy folyamatos fiókbezárásokról, racionalizálásokról érkeztek hírek − a létszámgazdálkodásban komolyabb változás nem történt. Ennek okairól az OTP Banknál úgy nyilatkoztak, hogy a pénzintézet évek óta korszerű módszertanon alapuló, követhető kapacitásmenedzselési eszközt működtet. A Budapest Banknál − ahol az utóbbi három évben szintén nem változott nagyságrendileg a létszám − a növekedési lehetőségek hatékony kiaknázása érdekében a nagyobb potenciált rejtő területekre − így például a fiókhálózati értékesítésre − csoportosítottak át más területekről munkatársakat.

A létszám-racionalizálás során − emlékeztettek az OTP-nél − a munkahelyek megőrzése érdekében olyan eszközöket is alkalmaztak, amelyek biztosították a munkavállalói igények és a munkáltatói érdekek rugalmas közelítését, így egyebek között a hitelintézet törekedett a már korábban is alkalmazott részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésére.

Az UniCreditnél a költségcsökkentéseket eddig sikerült úgy megoldani, hogy az ne érintse a létszámot. Létszámleépítés helyett üzleti és folyamatracionalizálást, szervezetoptimalizálást hajtottak végre, ám ennek során csak a nem megfelelő teljesítményt nyújtó kollégáktól váltak meg. A csökkenő létszámmal járó problémák kezelése ugyanakkor komoly kihívásokat jelentett a társaságoknak. A 2009 óta létszámának tizedét elvesztő Raiffeisennél ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy a létszámcsökkentés kihívásait hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkafolyamatok egyszerűsítésével, digitalizálással, alacsony hozzáadott értékű tevékenységek elhagyásával kezelték.
Az elmúlt évek kihívásai a biztosítókat is érintették. Mint azt Pandurics Anett, az egyébként növekvő piaci részesedéssel és ezért szerény létszámnövekménnyel büszkélkedő Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke lapunknak az iparágról szólva elmondta, a társaságok a költséghatékonyság tekintetében jórészt elmentek a falig. A válság és a külső hatások miatt a hatékonyság javítása kulcskérdés volt, ugyanakkor − mint a Posta Biztosítónál − mindent megtettek, hogy értékes munkatársaktól ne kelljen megválniuk: létszámleépítés helyett munkaidőalap-csökkentési és egyéb, személyi költségeket is érintő takarékossági

intézkedéseket hoztak.
Az egyesületi formában működő Köbe a létszámgazdálkodás során elsősorban a külsős adatfeldolgozási folyamatokat igyekezett racionalizálni és automatizálni − ez Tóth Sándor vezérigazgató szerint nagyságrendileg 20 fő külsős adatfeldolgozási munkaerő megtakarítását jelenti számukra az idén a múlt évhez képest. Ez a terület 5−8 százalékos megtakarítást jelentett, de − hangsúlyozza a vezérigazgató − az itt csökkentett létszámot bőven visszapótolták a \"termelő\" üzletkötői vonalon. Érdekes helyzetben volt az elmúlt években a CIG Pannónia Biztosító. A társaság épp a válság idején kezdte meg működését, s az indulás után újabb fejlesztést jelentett a nem életbiztosító, az EMABIT felépítése. Ugyanakkor a társaság lényegében két éve folyamatos költségcsökkentésekre kényszerül. Ezt ugyanakkor ésszerűen próbálják meglépni, a CIG Pannónia Életbiztosító és az EMABIT azonos szervezeti egységeinek − adminisztráció, kárrendezés, it, ügyfélszolgálat − közös szolgáltatási egységbe integrálása révén nemcsak költségeket tudtak megtakarítani, létszámot optimalizálni, hanem összehangoltabbá vált a munkavégzés, hatékonyabb, gördülékenyebb lett az ügyfélkiszolgálás − mondták el a társaságnál.