Bírósághoz fordul a makói földgázmezőn kutató Falcon TXM Kft., Szabó György ügyvezető igazgató szerint ma Magyarországon a szakhatóság tiltja a nem konvencionális gázkészletek kutatás-termeléséhez szükséges úgynevezett rétegrepesztést − az eljárást a világban 1957 óta alkalmazzák −, a társaság így jelenleg sem rendelkezik engedéllyel. A cégvezető a Magyar Bányászati Szövetség szakmai konferenciáján elmondta, az előzetes környezeti hatástanulmány jóval 2010 előtt megszületett, a bányatelken aktív kutatás folyt, aztán 2012-ben váratlanul megváltozott a helyzet és nincs koncesszió − tette hozzá Szabó. A szakember szerint elképzelhető, hogy kormányzati koordinációs probléma áll a háttérben, ami egyfajta \"ex lex\" állapotot eredményez, az ügyvezető igazgató szerint a hatáskörtúllépés is felmerülhet. A rétegrepesztéshez használt víz kapcsán a hatóság részéről az a kifogás is elhangzott, hogy rákkeltő anyagot tartalmaz, ha azonban ez így is lenne, a jelenség akkor is az ÁNTSZ hatáskörébe tartozna. Szabó korábban úgy nyilatkozott, a 995 négyzetkilométeres területen lefúrt 16 kúttal sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2500 méter vastag \"gáztelített\" réteg található.
Heteken belül több új magyarországi bányászati pályázati kiírás is megjelenhet, miután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium aláírta a dokumentumokat. Tamaga Ferenc, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) elnökhelyettese szerint a hét (négy szénhidrogén-, három geotermikus) kiírást Brüsszelnek is meg kell küldeni, az uniós publikációra pedig várhatóan nyolc hetet kell még várni. Az MBFH szerint a közeljövőben újabb területek kerülhetnek sorra, Tamaga szerint a koncesszió kiadása is felgyorsul és évi 10-15 újabb kiírás megjelenésére lehet számítani. (Magyarországon két és fél éve nem adtak ki új bányászati kutatási koncessziót.)
A bányajáradék összege 2011-ben 112 milliárd forinton tetőzött, 2012-ben azonban 99 milliárd forintra esett − nem a termelés csökkenése következtében, hanem a hatósági árak bevezetése miatt a szénhidrogén értékesítésében. A járadék 80 százalékát a kitermelt földgáz, 18 százalékát pedig kőolaj után fizetik be.
A mecseki uránbányászat újraindításáról kiadott kormányhatározatot követően tárcaközi egyeztetésen van az ásványvagyon-hasznosítási cselekvési terv kormányhatározatának tervezete, illetve előkészítés alatt áll a Recsk I−II. bányatelek és infrastruktúra hasznosítására szolgáló kormányhatározat is, Tamaga szerint az eddigi jogszabályváltozások után további módosítások is folyamatban vannak.
