Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Orbán Viktor szerdán Brüsszelben az uniós csúcs után jelentette ki, hogy Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás (edp) alól. Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk − tette hozzá. A miniszterelnök ugyanitt arról beszélt, hogy a két hete bejelentett 93 milliárdos zárolás, illetve a presztízsberuházások leállítása nem biztos, hogy elegendő a három százalék alatti hiánycél eléréséhez, ezért szükség lehet a tranzakciós illeték, a bankadó, az energiaadó emelésére, illetve akár egy új reklámadó bevezetésére is. (Az Európai Bizottság május 29-én, azaz jövő szerdán teszi közzé országspecifikus ajánlásait − lényegében ezzel teszi meg edp-ügyben a javaslatait, amelyek júniusban kerülnek az uniós országok pénzügyminisztereinek tanácsa elé.)
A nemzetgazdasági tárca szerdai havi költségvetési sajtótájékoztatóján a szokásos módon hangsúlyozta: minden a legnagyobb rendben a költségvetésben − a látott bevételi elmaradások ellenére − és nincs szükség pótlólagos intézkedésekre. Orbán aznapi nyilatkozata szerint akkorra már el is készült a törvénytervezet, s azt hazaérkezése után kézhez is kapja, ám a részletekről csak pénteken tud egyeztetni a kazahsztáni tárgyalásokról hazaérkező nemzetgazdasági miniszterével, Varga Mihállyal. Az NGM csütörtökön nem tudott válaszolni a miniszterelnök által felvetett reklámadóval kapcsolatos egyetlen kérdésünkre sem, mondván: \"A tárcánál már készülnek az adóváltozásokat megalapozó előterjesztések, azonban a módosítási javaslatok tartalmáról kormánydöntést megelőzően nem áll módunkban részletesebb információt adni.\" Így nem tudni, hogy az adót ki fizetné, mi lenne az alapja és mekkora pluszbevételt kellene összegereblyézni. (A reklámadó ötlete már többször felmerült: 2000-ben a média bevételeinek egy részét vonta volna el a kormányzat, egy 2008-as javaslat szerint viszont a hirdetőt és a közlőt együtt terhelte volna az elvonás.)
Az államháztartás első négyhavi részletes adatait épp szerdán hozta nyilvánosságra az NGM (Napi Gazdaság, 2013. május 23.), ebből pedig kiderült, hogy több adó alig csordogál, a legrosszabb a helyzet a tranzakciós illetékeknél: az eredetileg tervezett 301 milliárd forinttal szemben már csak 220 milliárdot vár az NGM, ám ebből az első négy hónapban 38,8 milliárd forint folyt be, vagyis kevesebb mint havi tízmilliárd. Ha a tempó így marad, akkor 120 milliárd forint kerül a büdzsébe, százmilliárd a kiesés. (Az illeték mértékének emelése már többször felmerült.) Hasonló a helyzet a közműadóval: az adót kétszer fizetik a cégek, az első befizetési határidőre 23,4 milliárd forint folyt be a várt 30 milliárddal szemben. Nem jó a helyzet a költségvetés legfontosabb adójánál, az áfánál sem, az első négy hónapban tavalyhoz mérten 150 milliárd forint a kiesés, így csak 807 milliárd került az államkasszába, ezzel már most mintegy 300 milliárd hiányzik a bevételi oldalon.
Az adóemeléseken, új adók kivetésén túl elvileg szóba kerülhet a kiadások csökkentése is, aminek a legegyszerűbb módja a tartalékok zárolása. Az Országvédelmi Alap 400 milliárdjából még 180 milliárdot zárolhat a kormány, a többit már elvitte a vártnál rosszabb makropálya. A költségvetés általános tartalékából − amely százmilliárd forinttal indult − 72 milliárd forint még megvan, ebből gondos gazdálkodással akár 60 milliárd forint is megmenthető lenne. A kormány(fő) gazdaságpolitikájába azonban sokkal jobban illik a multik (a bankok, a nagy hirdetők), illetve a média különadóztatása, mint a bevételek és a kiadások egyensúlyának megteremtése, ezért nem zárható ki, hogy − ismerve a Fidesz jogalkotási tempóját − az Európai Bizottságnak címzett brüsszeli bejelentésből a jövő hétre akár új adótörvények is lehetnek.
