Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre többen mondják magukról, hogy ők zöldek − mondta Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) elnöke, majd hozzátette, hogy ma már nemcsak ingatlanokat, helyiségeket lehet minősíteni, hanem akár városokat is. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem attól lesz zöld egy beruházás, mert annak minősítették, hanem mert úgy működik az ingatlan.
A költséghatékony épület létrehozásához az eddigitől eltérő metodikára van szükség, amihez szükség van egy integrált tervező csapatra − hangsúlyozta Reith, ám hozzátette, hogy kell egy központi csapat, amely végigkíséri a folyamatokat és összefogja a különböző részeket. A projekt elején van a legnagyobb hatásunk a költségekre, ha a végén változtatunk valamit, az sokkal többe fog kerülni − mondta a szakember, aki elmondta azt is, hogy a költségeknél nem árt figyelembe venni, hogy az épület 20 év alatt összegyűlt költségeinek mindössze a 20 százalékát teszi ki az építés, a többi a fenntartás, így érdemes a energiahatékonyságra az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani. Egy új irodaháznál a mai magyar piacon minimum 30 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni odafigyeléssel, ám ehhez ismerni kell az épület teljes rendszerét, azt, hogy ha eltekerek egy kapcsolót, akkor az milyen hatással lesz az épület más részeire − emelte ki Reith.
Zöld épületet már csak azért is érdemes építeni, mert így az abban dolgozók hatékonysága is megnövekszik: kevesebb lesz a megbetegedés, nő a koncentrációs képesség. Így is lehet maximalizálni a nyereséget, éppen ezért a HuGBC elnöke szerint a jövőben megkerülhetetlenek lesznek a zöld projektek.
Igazán környezettudatos, energiahatékony, olcsón üzemeltethető épület megvalósítására akkor van esély, ha ezeket a célokat már a tervezési fázisban középpontba állítják, a legtöbbet így lehet spórolni a későbbi üzemeltetésen − erősített meg előadásában Schmidt András, a Skanska Property Hungary Kft. létesítménygazdálkodási igazgatója. Egy nemzetközi felmérés eredményeiről szólva elmondta, a zöld épület felépítése maximum 3 százalékos pluszköltséget okoz, ezek a költségek azonban helyi rendeletekkel csökkenthetőek.
A zöld épületek előnyei között említette az átlagosnál jóval alacsonyabb működési költséget, a magasabb tanúsításoknak köszönhető magasabb bérleti díjat − bár hozzátette, hogy ez Magyarországon nem feltétlenül van így −, de az eladási árat is akár 30 százalékkal lehet növelni. A zöld minősítések meglétét nem lehet pluszként érvényesíteni az irodaházak bérleti díjában, a jelentősége inkább a kiadhatóság, a piacképesség növelésében érhető tetten − hangsúlyozták az előadók.
