Fordulat kell az ingatlanpiaci növekedéshez

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A GKI legfrissebb ingatlanpiaci indexe némiképp javult az előző időszakhoz képest, ám összességében még mindig pesszimista megítélést tükröz. Az üzlethelyiségeknél és a lakáspiacon − főképp Budapesten − kisebb mértékű a javulás, a raktárpiacon viszont romlott a helyzet. Az új lakások áránál stagnálást mért a GKI, az üzleti ingatlanoknál pedig kissé estek az árak, ami azt mutatja, hogy valamennyire még mindig borús a hangulat a szektorban − mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Napi Gazdaság Az ingatlanpiac új stratégiai területei címmel rendezett konferenciáján.

A felmérés szerint az ingatlanpiac szereplői már kevésbé \"depressziósak\", mint voltak egy fél évvel ezelőtt, de még nem látják azt a bizonyos fényt az alagút végén − hiszen a kilátások még mindig jóval gyengébbek a 2006−2010 közötti időszak átlagánál. Akar kiemelte: az ingatlanpiac szempontjából a GDP változása, illetve a beruházások alakulása rendkívül fontos, márpedig ez előbbi a visegrádi országokhoz képest lényegesen rosszabb, főképp, ha azt nézzük, hogy a válság után hogyan alakultak ezek az adatok. Az uniós prognózisok szerint jövőre itthon már 1,4 százalékkal nőhet a GDP, ezzel párhuzamosan a német gazdaság is 1,8 százalékkal bővülhet, így bár idén még sok jóra nem lehet számítani, jövőre már elindulhat egy enyhe fejlődés. Csak a költségvetési beavatkozás nem dönti el magában, milyen lesz a GDP, számos más tényező is befolyásolja ezt − vélte Akar, aki összességében enyhe javulást vár az ingatlanpiacon a közeljövőben, amit egyfajta túlreagálás utáni korrekciónak nevezett. Ehhez a GDP-nek és a beruházásoknak növekednie kell, de legalább ennyire fontos a kiszámítható üzleti környezet kialakítása, a bankrendszer beindítása, ezeknek az elérése azonban több évet vesz igénybe − hangsúlyozta a GKI vezérigazgatója.

A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2013 áprilisában 94 volt, ami 4 százalékponttal magasabb az előző, 2012. októberi megkérdezés során kapott értéknél. A magyarországi ingatlanpiacot jellemző 2013. áprilisi érték 93,7, ami mintegy 3 százalékponttal nagyobb a fél évvel korábbinál. Mindkét index lényegesen alulmúlja a 2006−2010 közötti időszak átlagát, s egyelőre nem állnak messze a válság mélypontját reprezentáló szinttől sem. Csakúgy, mint korábban, továbbra is a lakáspiacon a legborúsabbak a kilátások.

A magyarországi lakáspiac megítélése 2013 áprilisában − a fél évvel korábbihoz képest − lényegében nem változott. Egyedül a nyugati országrészből érkeztek kedvező jelzések. Az ingatlanos cégek a következő 12 hónapban a maihoz képest a nyugati régióban némi javulást, a fővárosban és a keleti országrészben lényegében változatlan (valójában, icipici, hibahatáron belül javuló) helyzetet várnak. A vásárlást, építést illető lakossági várakozások, a rendkívül alacsony bázishoz képest, nagyon szerény mértékben élénkültek. Az összesített prognózisok szerint a használt lakások árai a következő 12 hónapban további 1,5-2 százalékkal csökkenhetnek, a legtöbb válaszadó azonban stagnálásra számít. Az új építésű lakások árai esetében is stagnálást várnak a legtöbben, s a számszerű prognózis is leginkább ezt valószínűsíti (a keleti országrész kivételével). A KSH lakásépítési statisztikája arra utal, hogy a vállalkozói lakásépítés lényegében összeomlott, s a kiadott lakásépítési engedélyek több mint 30 százalékos csökkenése a közeljövőre nézve sem jelez semmi jót.

Budapesten egyedül a zöldövezeti budai területek piaci értékelése javult, míg az egyéb pesti területeké romlott. A többi területen a lakások piaci helyzetének megítélése lényegében változatlan. Az országos adatok Kelet-Magyarországon változatlan, a nyugati országrészben, a nem panel társasházi lakások és a családi házak piacának egyensúly felé mozdulását jelzik.

A lakosság lakásépítési, -vásárlási tervei az előző negyedéves alacsony bázisról enyhén erősödtek, ami azt jelenti, hogy a következő 12 hónapban biztosan mintegy 11 ezer, valószínűleg további 37 ezer háztartásban terveznek lakásépítést vagy lakásvásárlást. Ez − az egy negyedévvel ezelőttihez képest − a biztos szándékú körben enyhe javulást, a valószínű szándékú körben stagnálást jelez. A lakásfelújítást és -korszerűsítést biztosan tervezők, mind az ezt valószínűsítők száma is enyhén nőtt az előző negyedévhez és a fél évvel ezelőttihez képest is, ami azt jelenti, hogy áprilisban 21 ezer háztartás szándékozik lakást felújítani a következő egy évben, s további 106 ezer háztartás tartja valószínűnek, hogy felújításba kezd.

A budapesti irodapiacon icipicit emelkedett a kihasználtság, a GKI irodapiaci indexe a fővárosban − a fél évvel ezelőtti jelentős esés után − felfelé korrigált. Az országos index is emelkedett, de a fővárosinál kisebb mértékben. Az ingatlanos cégek Budapesten javuló, az egyéb körzetekben kissé romló piaci helyzetre számítanak a közeljövőben. A válaszadó vállalatok a saját tulajdonú irodaterület stagnálását és a bérelt terület növekedését valószínűsítik. Különösen kedvező kilátásokat fogalmaztak meg az ipari, valamint a közepes és nagyvállalatok. A budapesti irodabérleti díjak a következő egy évben tovább mérséklődhetnek. A fejlesztéseket továbbra is hibernálják, a bérbeadási tevékenység motorja a lejáró szerződések meghosszabbítása.

A legmagasabb szintű kihasználtság − csakúgy, mint 2011-ben és 2012-ben − most is a pesti oldalon található \"B\", a legkisebb kihasználtság a budai \"A\" kategóriás irodák esetében tapasztalható. A fővárosi jelzőszám elérte a hosszú távú piaci átlagot. Ahogy a fél évvel ezelőtti óriási visszaesésnek, úgy a mostani korrekciónak sem világosak a fundamentális alapjai. Az ingatlanfejlesztő vállalkozások most is borúlátóbban látják a közeljövőt, mint a forgalmazó és tanácsadó cégek.