Tegnap megkezdődött a Parlamentben a távszerencsejátékról szóló jogszabály általános vitája − várhatóan a május 21−22-i ülésnapokon kerül sor a szavazásra. A kormány régi ígéretét teljesíti a törvénnyel: az internetes szerencsejátékok szabályozatlanságát azonban először a pénznyerő automaták kiiktatása írta felül, majd a kaszinók adóztatását tette degresszívvé az országgyűlés.
A most vita alatt álló szabályozás az internetes és egyéb, nem játéktermekben űzött szerencsejátékokat hivatott szabályozni. A legfontosabb rendelkezés, hogy a legalább 200 millió forint tőkével rendelkező játékszervezőnek be kell jelentenie működését az adóhatóságnál. A bejelentkezéskor valamennyi játéktípust meg kell neveznie − itt viszont elég széles a skála, a sportfogadástól a kaszinójátékokon át a kártyáig szinte mindent lehet játszani. Ennek díja játéktípusonként százezer forint.
Talán a legfontosabb szabály, hogy a játékszervezőnek hozzáférést kell biztosítania a szervereihez. Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül bejegyzett társaságoknak másodlagos szervert kell biztosítaniuk, az EGT-n belüliek esetében azonban ez nem kötelező, számukra csak a hozzáférés biztosítása van előírva. Jobban járhatnak azonban, ha ők is képeznek egy tükörszervert, ezzel ugyanis a felügyeleti díjuk 25 százalékát megspórolhatják.
A felügyeleti díj nem kevés: negyedévente kell megfizetni a tiszta játékbevétel 2,5 százalékát, minimum százezer, maximum 50 millió forintot. Emellett a társaságoknak húsz százalék játékadót is fizetniük kell a tiszta játékbevétel után. A játékadót kétheti rendszerességgel kell bevallani és megfizetni. Ha egy társaság évi százmillió forint tiszta játékbevételt ér el, húszmillió forint játékadót kell fizessen, emellett pedig 2,5 millió forint felügyeleti díj fizetése is terheli. Ha EGT-n belüli s hajlandó másodlagos szervert biztosítani, akkor 2,5 millió forint helyett 1,875 millió forint lesz a felügyeleti díja. Az 50 milliós díjhoz − ami a maximum − kétmilliárd forint tiszta játékbevétel kell.
