Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem liberalizált modellben működtetné a szerencsejáték-piacot az online szerencsejátékokról (távszerencsejáték-szervezésről) szóló törvénycsomag, amelyet a kormány terjesztett a parlament elé. A javaslat a tervek szerint július elsején lépne hatályba, elfogadása pedig húsba vágó a költségvetési egyenleg szempontjából, már a második félévben 10 milliárd forint bevétellel számol a büdzsé. Az állami szereplő (Szerencsejáték Zrt.) alanyi, a piaci szereplők pedig koncessziós jogon működhetnek a javaslat szerint, az online szerencsejáték alá a klasszikus kártyajátékokat, kaszinójátékokat, a sportfogadást − még a ló- és agárversenyeket is − besorolnák. A leendő koncessziós pályázótól a törvény legalább 200 millió forint alaptőkét vár el, a koncesszió öt évre nyerhető el a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Az éves koncessziós díj minimumát a költségvetési törvény tartalmazza, amit az éves emelésekkor az előző évi hivatalos inflációval kell valorizálni. Idén százmillió forint koncessziós díjat javasol a kormány tervezete, a minimális díj csak irányadó, annál magasabb összegben is megállapodhat a NAV és a koncessziót kérő.
A szerencsejáték-szervezőre szigorú szabályok vonatkoznak majd, a játékosokat be kell azonosítani a 18 éven aluliak, illetve a pénzmosásgyanús személyek kiszűrése érdekében. A szerverekhez online hozzáférést kell biztostani a NAV részére, ettől függetlenül a játékszervező kéthetente köteles forgalmi adatait jelenteni az adóhatóságnak. Kéthetente fizetendő a játékadó is, ami a tiszta játékbevétel 20 százaléka, ezen felül negyedévente a díjbevétel 2,5 százalékát − minimum 100 ezer, maximum 50 millió forintot − kell felügyeleti díjként befizetni. A szerencsejáték-nyeremény a játékosok számára adómentes, így személyi jövedelemadót nem kell utána fizetni.
