Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cégvezetők szerint a jövedelemadó-fizetési szabályok betartása (30 százalék), a foglalkoztatási szabályok követése (21 százalék), valamint az alvállalkozókkal szembeni azonos elbánás (28 százalék) nem elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy etikus maradjon a viselkedésük − derül ki az Ernst & Young legújabb kutatásából. Bár az pozitívumnak tekinthető, hogy a megkérdezettek mindössze 2 százaléka állította, az elmúlt öt évben előfordult, hogy őt vagy munkatársát kenőpénz átadására szólították fel, ezzel párhuzamosan azonban a felmérésben részt vevők 23 százaléka mérlegelne egy korrupciós ajánlatot a sikeres üzlet reményében.
Nagyon sokan nem csinálnak semmit, aki meg csinál, az nem tudja, hogy jól csinálja-e, amit csinál − kommentálta az adatokat Bíró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelés üzletágának vezetője, aki éppen ezért fontosnak tartotta, hogy nőjön az átláthatóság, így például ha valaki egy vállalaton belüli vizsgálatot indít, akkor az minden esetben kapjon információt arról, hogy az megindult-e vagy éppen hol tart az adott pillanatban. Amennyiben sikerül egy jó belső fékrendszert kialakítani, az lehet, hogy eleinte sokba kerül, de utána hamar megtérül az ebbe fektetett összeg − véli Bíró.
Azt se tudják, mi a törvénytelen
A jelenlegi helyzetet jól mutatja, hogy a megkérdezett cégek mindössze 8,5 százalékának van olyan önálló részlege, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik, a legtöbbjüknél (49 százalék) a belső ellenőrzés végzi ezt a feladatot. \"Ez nem biztos, hogy a legszerencsésebb formula, előfordulhat, hogy ezáltal többet ártunk, mint segítünk\" − jelentette ki Bíró. Véleménye szerint, ha mégis ez irányba mozdulnak a cégek, akkor nagyon fontos, hogy megfelelő eszköztárat kapjanak az érintett kollégák, képezzék ki őket, esetleg külső szakértővel támogassák a munkájukat.
Egyre inkább elfogadott a vállalati vezetők között, hogy hosszabb távon egy cég tartós sikerének záloga a tisztességes működés − hangzott el a Túl a szavakon − etikus üzleti magatartás a vállalat mindennapjaiban című üzleti reggelin. Az eseményen Tevanné Südi Annamária, a Gazdasági Versenyhivatal főtitkára és a Versenykultúra Központ vezetője beszámolt arról, hogy felméréseik szerint a kkv-k jelentős része nincs tisztában azzal, hogy mely gyakorlatok ütköznek a versenyjogba. Példaként említette, hogy a versenytársak közötti megállapodás a működés területi alapon történő felosztásáról sok vállalatvezető számára elfogadható, sőt bevett gyakorlat, holott súlyosan sérti a jogszabályokat és a versenyt. Ezért elengedhetetlennek nevezte a vállalatvezetők, illetve a könyvelők, jogászok képzését, hiszen a vezetők sokszor az ő véleményük alapján döntenek.
Ezek után nem meglepő, hogy egyre több olyan program létezik, amelynek a felvilágosítás a célja, így például nemrég mutatták be a KKV Kurázsi elnevezésű tananyagot, amely a kis cégeket segítené abban, hogy felismerjék a korrupció különböző formáit, hogy melyek azok a szituációk, amikor egyáltalán felmerülhet a korrupciós veszély. Ilyen például, ha valaki mindig készpénzes fizetést kér, ha egy alkalmazott nagyon szeretne kapcsolattartó lenni az egyik beszállítónál, ha aránytalanul nagy a tanácsadói szolgáltatás igénybevétele látható eredmény nélkül, ha határidő előtti kifizetéseket kérnek, illetve ha a kifizetésre más országban kerül sor, mint ahova a terméket vagy szolgáltatást kellett szállítani.
Sok még a tennivaló
A korrupció nagyon sok pénzt visz el nemcsak az államtól, hanem a lakosságtól is, függetlenül attól, hogy éppen melyik politikai párt van hatalmon − mondta a tananyagot bemutató sajtótájékoztatón David Yung, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara vállalatirányítási és átláthatósági bizottságának tagja. Véleménye szerint azok az országok, amelyek átvilágíthatóvá tették a rendszerüket és sikerrel küzdenek a korrupció ellen, jelentős gazdasági sikereket értek el az utóbbi időben − ilyen volt például Chile is.
Márpedig tennivaló van bőven, hiszen a Transparency International (TI) felmérései szerint az üzleti környezet változatlanul nagyon korrupt hazánkban − jelentette ki Alexa Noémi, a magyarországi szervezet ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy ez persze nem azt jelenti, hogy minden vállalkozó korrupt, de mutatja azt, hogy mennyi teendő van még. Szerinte a cégvezetők nagy része szeretne tisztességesen működni, még ha ez nem is könnyű Magyarországon.
Hogy megmutassák, mégis vannak követendő példák, a TI korábban létrehozta az úgynevezett Vállalati Támogatói Fórumot, közös platformot teremtve azoknak a cégeknek, amelyek törekszenek az etikus, transzparens és elszámoltatható működésre.
Így könnyebb a piacon maradni
Az összefogás február végén a Mercedes-Benz Hungária Kft.-vel, áprilisban pedig az Allianz Hungária Zrt.-vel bővült, utóbbi így a 12. tag lett. Az Allianz már évek óta kiemelt figyelmet fordít a korrupció elleni küzdelemre, és az elmúlt években megvalósította antikorrupciós programját, ez az elismerés pedig jól mutatja, hogy jó úton jár ezen a téren − mondta a csatlakozáskor Kisbenedek Péter elnök-vezérigazgató. Szerinte egy tisztességes cég mindig versenyképesebb és hosszabb távon tud a piacon maradni, mint a nem transzparensen működő versenytársa. Emellett egy tiszta cég az energiáit, kapacitásait nem korrupcióra, hanem fejlesztésekre fordítja, így magasabb színvonalú szolgáltatást, jobb minőségű terméket fejleszt és nyújt, míg végül versenyképesebb lesz − fogalmazott a vezető.
Reuters
