Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kis- és középvállalkozásokhoz (kkv-khoz) köthető hitelek a múlt év végén 3454 milliárd forintot tettek ki, ez pedig az összes vállalati állomány 56,2 százalékának felel meg − derül ki a TakarékPont legfrissebb, a szektorral foglalkozó elemzéséből. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy az összeg több mint felét mikro- és kisvállalatoknak utalták ki, ahogy az is, hogy a hitelállomány nagy része deviza: ez utóbbiak aránya elérte az 54 százalékot, forintosítva pedig az 1864 milliárdot. Érdekesség, hogy amíg a mikro- és kisvállalkozások körében például még a forinthitelek alkotják a többséget (53 százalék), addig a közepes vállalkozások körében az arányuk már kétötöd alatti (38,6 százalék). Amennyiben pedig csak a devizahiteleket nézzük, úgy azt látjuk, hogy azok túlnyomórészt a nagyvállalatokhoz kerültek, 2012 végén az ő részarányuk csaknem elérte a 74 százalékot.
Azt, hogy egy kkv-nak itthon különösen nehéz külső forráshoz jutnia, az Európai Bizottság (EB) felmérése is igazolja: amíg a hitelkérelmek banki elutasítása az EU−27-eknél 15 százalékos, addig Magyarországon 26 százalékot tett ki, de még nagyobb a különbség a kockázati tőkebefektetések arányai között, hiszen a GDP-hez viszonyítva hússzor nagyobb összegre van esélye hozzájutni ehhez egy uniós kis cégnek, mint hazai társának.
Az EB jelentésében kiemelte azt is, hogy itthon az EU-hoz képest négyszer nehezebb az állami támogatásokhoz (illetve garanciákhoz) hozzáférni, illetve míg az unióban a kkv-k 73 százaléka képes részt venni a közbeszerzési eljárásokban, addig ez itthon mindössze 28 százalék. A kutatás szerint a magyar vállalkozások uniós társaikhoz képest feleakkora arányban férnek hozzá a regionális fejlesztési alapokhoz, de alapvető probléma az is, hogy nem jut el elegendő információ az érintettekhez a rendelkezésre álló hitelkonstrukciókról.
Az EU elemzésének azonban vannak pozitív megállapításai is, így például a kisebb, illetve a nagyobb hitelek közötti kamatkülönbözet, valamint a hitel jóváhagyásától a folyósításig terjedő időszak hosszát tekintve a magyar kkv-k valamelyest kedvezőbb környezetet élveznek az EU−27-ek átlagához képest.
Bár a banki hitel népszerűsége a válság alatt valamelyest megkopott, máig ez a legegyszerűbb módja a külső tőke bevonásának a vállalatoknál. A TakarékPont elemzése kiemeli, hogy számos, a kkv-kra kihegyezett program létezik a pénzügyi szektorban, hiszen a legtöbb nagybank igyekszik a szektorra szabott saját hitelkonstrukciókkal kirukkolni. Hogy ez mégsem megy zökkenőmentesen, annak számos oka van: ilyen például, hogy valaki nem rendelkezik elegendő tartalékkal, illetve ennek megfelelően önrésszel; az ingadozó üzletmenet miatt alacsony a termelékenysége; túlságosan függ bizonyos piaci szegmensektől, ami magát az alkupozíciót is gyengíti; hátrányos tényező a szürke-, illetve feketegazdaságnak való kitettség, ahogy a pénzügyi, jogi ismeretek hiánya is − ez utóbbi főleg az adminisztratív ügyintézésnél jelenthet akadályt.
Bár a TakarékPont elemzése szerint ezek mind gyakori problémák, ám a könnyebb forráshoz jutáshoz leginkább arra lenne szükség, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon, ami a kereslet növekedését eredményezné, ezenkívül pedig legyen kiszámíthatóbb a jogi, intézményi, illetve gazdasági környezet, mivel ez magával hozná a beruházási szándék növekedését is. Ezenkívül − emelik ki − szükséges volna azon programok erőteljesebb megvalósítása, amelyek a kkv-k gazdasági, pénzügyi ismereteinek és kultúrájának mélyítését szolgálják.
