Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Továbbra sem lehet kizárni, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki lehet kerülni már az év első felében, ugyanis a tavalyi nagyon jó hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják − véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője. Szerinte ugyanakkor a költségvetési és gazdasági előrejelzéseken az erős \"kincstári optimizmus\" látszik, 2014-re például kimondottan kiadásnöveléssel számol a kormány bizonyos területeken.
Ami a növekedést illeti, a 2013−14-es GDP-várakozások magasnak mondhatók, ráadásul nem csak a reálnövekedésre, hanem a nominális növekedésre vonatkozó várakozás is magas, ami már az idén 4,3 százalék lehet, ha az árak emelkedését is figyelembe vesszük. Mindez segíthet abban, hogy a kormány adósságcsökkenést tudjon kimutatni, és a költségvetés bevételeit is megemeli a feltételezés.
A javuló növekedés mellett a továbbra is viszonylag magasnak mondható hiányadat arra utal, hogy módosulás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban, a kormány már bizonyos területeken kiadásnöveléssel számol (például a pedagógus-életpályamodell egyenlegrontó hatását már figyelembe veszi 2014-re). Az államháztartás GDP-arányos kiadási szintje eközben 2012-ről 2013-ra érdemi növekedést mutat, sőt ez kissé tovább emelkedhet 2014-ben is, amit az állami beruházások növekedése idéz elő − mondja Nyeste.
Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza is arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés nem tartalmaz kiegészítő költségvetési intézkedéseket, bár a makropálya több elemében konzervatívnak tekinthető. A növekedési és inflációs pályák leszállítása a deficitet 0,5 százalékkal emelheti. Ezen belül a kormány változatlanul hagyta az elektronikus útdíjból és a pénztárgépek bekötéséből számított bevételt, ám a tranzakciós illetékből számoltat csökkentették. Ez azért fontos, mert az előbbi kettőből származó elemekkel kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg a Bizottság, amire most nem reagált a kabinet. Gárgyán szerint pótlólagos intézkedések nélkül 3,1 százalék lehet idén a deficit, de az elemző úgy látja, hogy májusban még módosítani fogják a programot.
A tavalyi vártnál jobb áht-hiányt az EB ugyanis egyszeri tételeknek fogja betudni, és az idei és jövő évi bevételi kockázatokról szóló aggodalmát meg fogja ismételni a május eleji értékelésében. Az Ecofin (pénzügyminiszterek tanácsának) júniusi ülése előtt ezért a kormány újabb kiigazításra fog szorulni, ha valóban ki akar kerülni az EDP alól. A döntést ugyanis politikai alapon hozzák, és még olyan tényezők is hatással lehetnek a végkimenetelre, mint az alkotmánymódosítás bizottsági értékelése − véli Gárgyán.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a kormány legfrissebb makropályáját \"legfeljebb kissé optimistának\" nevezte. A jó mezőgazdasági teljesítmény és a pozitív készletváltozások felfelé húzhatják a GDP-t, így a kormány 0,7 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzése nem nevezhető a valóságtól elrugaszkodottnak.
A 3,1 százalékos idei inflációs prognózis óvatos becslés Suppan szerint, aki ennél jóval alacsonyabb, 2,2 százalék körüli átlagos inflációval számol. A vártnál lényegesen alacsonyabb ütem ugyan az adóbevételeknél okozhat feszültségeket, a reálbérek azonban ugrásszerűen nőhetnek és ezzel bővülhet a belső fogyasztás is. Pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal mérséklődhetnek az állami kamatkiadások, ezért a szakértő úgy látja, jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát, és az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, ebben az esetben pedig ugrásszerűen javulhatnak az üzleti bizalmi mutatók.
