Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Utoljára 1974-ben látott szintre, 2,2 százalékra esett márciusban az infláció a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa által várt 2,6 százalék helyett. Mind a háztartási energiáért, mind a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve, viszont a szeszes italok, illetve dohányáruk jelentősen drágultak. Februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlag 0,3 százalékkal emelkedtek. Szakértők szerint az év hátralévő részében is folytatódni fog az infláció mérséklődése, ám ennek mértékét a szezonális és időjárási hatásokra érzékeny mezőgazdasági árak, illetve a hatósági intézkedések még befolyásolhatják.
Érződött a bázishatás
A tavalyi bázishoz viszonyítva az élelmiszerek annak ellenére drágultak az átlagosnál jobban, hogy már tavaly is jelentős volt a szektorban az áremelkedés. A jövedékiadó-változások miatt az átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is egy év alatt. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés.
Árcsökkenés volt ugyanakkor megfigyelhető a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek és a kormányzati rezsicsökkentéssel befolyásolt háztartási energia esetében. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent tavalyhoz képest.
Nem erre számítottak az elemzők
A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek 0,6 százalékos havi alapú drágulást vártak márciusra. Az alapvető dezinflációs folyamat mellett szerintük szezonális hatások lassíthatják az ársüllyedést, ami elsősorban a ruházati termékek és az élelmiszerek esetében válhat még erőteljessé. Az év során további árindexcsökkenés várható, az éves átlagos drágulás a nyáron egészen 2 százalékig eshet. Az alapvető dezinflációs folyamatot a rezsicsökkentés idézi elő, illetve a szezonális hatások között az élelmiszer-drágulás lassulása. Utóbbit segíti a bázishatás is, hiszen tavaly erősen nőttek a mezőgazdasági árak.
Napi grafikonok
A legtöbb szakértő szerint az élelmiszerárakkal kapcsolatban a bizonytalanságot is meg kell említeni, a csapadékos tavasznak például lehet még negatív hatása. Egyéb kockázati tényezők is jelentkezhetnek, így például a forint árfolyammozgásának hatása az importált energiaárakra, illetve még a költségvetés oldaláról is érkezhetnek meglepetések, hiszen ha mégis újabb kiigazításra szorulna a büdzsé, akkor könnyen lehet, hogy ezt adóemelésekkel viszi véghez a kormány, ami érintheti az inflációs pályát.
Más fölfelé ható tényezőkkel is számolnak a szakemberek, így például hogy a tavalyi magas bázis eddigi kedvező hatása lassan kiesik, sőt az év második felétől ellentétes előjellel lesz érvényes. Mindezek ellenére a következő hónapokban a keresletvezérelt tételekben nem várható nagy emelkedés, a tartós fogyasztási cikkek esetében pedig kifejezett csökkenés jöhet, és az üzemanyagáraknál is kedvező a kép. A szolgáltatásoknál átlagos árváltozás várható.
Jegybanki cél alatt ragadhat az infláció
Az ellentétes irányú bázishatás akár 3 százalék fölé is nyomhatja az árindexet az év utolsó hónapjaira, de az idei éves átlag valószínűleg végig közel lesz a jegybanki célhoz. Az MNB-nek összességében tehát továbbra is hivatkozási alap maradhat a gyenge GDP mellett a kedvező inflációs környezet arra, hogy tovább vágjon a kamaton. Az augusztusban indított sorozat folytatását jelzik a határidős kamatlábak is: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyre vonatkozó, 12 hónapra előretekintő árak szerint 3,5 százalék lehet a kamatpálya alja.
| Havi árindex | Éves árindex | |
| Fogyasztói árindex | 0,3 | 2,2 |
| Maginfláció | 0,2 | 3,4 |
| Élelmiszerek | 0,1 | 3,4 |
| Szeszes italok, dohányáruk | 0,3 | 11,7 |
| Ruházati cikkek | 0,8 | −0,4 |
| Tartós fogyasztási cikkek | −0,2 | −2,2 |
| Szolgáltatások | 0,6 | 3,8 |
| Üzemanyag, egyéb | 0,1 | 1,5 |
| Háztartási energia | −0,2 | −8,1 |
| Forrás: KSH |
