Az irodaházak, kereskedelmi, illetve logisztikai központok bérleti díját euróban állapítják meg akkor is, ha forintban fizet a bérlő, a tarifát pedig évente indexálják az eurózóna vagy az EU−27-ek inflációs átlagához igazítva − mondta lapunknak Borbély Gábor, a CBRE vezető elemzője. Ezt rögzítik a bérleti szerződésekben is. Vagyis a bérlők már eddig is jellemzően az eurózóna 1,5−2 százalékos inflációját fizették, miközben ennél sokkal nagyobb árfolyamkockázatot futottak − fűzte hozzá. Az üzemeltetési díjnál előfordul a forintban rögzített összeg, sőt erre egyre nagyobb is a bérlők igénye, ám ezeknél nincs szó indexálásról, a tényleges költségek után kerül sor az elszámolásra − tette hozzá Borbély.
Akétezres évek közepével szemben − amikor a lakásbérbeadók még masszívan követhették az infláció alakulását − ma már nem profitálnak a bérlők a csökkenő inflációból. Ugyan az egy évnél hosszabb futamidejű lakásbérleti szerződésekben rendszerint szerepel az indexálás lehetősége, szinte nincs is olyan tulajdonos, aki ezt az elmúlt években érvényesíthette volna − fogalmaz Kala Imréné, a Kala és Társa Iroda tulajdonosnője. A felduzzadt kínálat miatt a bérlők azonnal és könnyen továbbállhatnának egy ilyen kezdeményezésre, ezt a nehéz kiadás miatt senki nem kockáztja meg. A helyzet inkább az, hogy például egy kétéves szerződés lejártakor a bérlő alkuszik le az addig fizetett díjból 10-15 százalékot a meghosszabbítás érdekében, amit a bérbeadók zöme örömmel teljesít, hiszen így megspórolja a rendbetételre fordítandó összeget, valamint az újabb bérlő keresésével járó esetleges közvetítői költségeket. A külföldi bérlők euróban megkötött szerződéseinél pedig szóba sem jön a korrigálás a magyarországi inflációval.
