Nem volt túlságosan nagy meglepetés, hogy az unió márciusban végül nem járult hozzá, hogy Magyarországon fordítottan adózzon az élő és félsertés, valamint a takarmány kereskedelme. A mezőgazdaságban alapvetően az egyenes adózás a főszabály az egész unióban, a fordítottat csak különösen indokolt esetben és csak ideiglenesen engedélyezi az Európai Tanács a Bizottság javaslatára − mondta a Napi Gazdaságnak Varga Erzsébet, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adótanácsadója.
A közelmúltban a gabonakereskedelem már bekerült ebbe a körbe. Ha további mezőgazdasági termékek fordított adóztatása is lehetségessé válna, az unió lényegében engedélyezte volna, hogy Magyarországon maga az egész ágazat így adózzon. A kivételes adózási mód alkalmazásával azonban nem csorbulhatnak az alapvető uniós jogok, nem szenvedhet hátrányt az áruk szabad áramlása − az pedig, hogy egy tagállam teljesen eltérő szabályokat alkalmaz egy szektor alapvető elemeire, jelentősen befolyásolhatja az alapelvet. A fordított adóztatást ideiglenes jellege mellett csak nagyon szűk körben engedélyezi a tanács, a gabona, a sertés és a takarmány együttesen már elég nagy spektrumot jelent. Az ideiglenes jelleg azért fontos, mert a cél alapvetően nem az adott termék hosszú távú speciális adózása. A fordított adózás csak rövid távon kezeli az áfacsalást, ugyanis a csalók vagy más termékkörre térnek át, vagy más államban próbálkoznak, az utóbbi időszakban például Dél- és Kelet-Európába tolták át tevékenységüket.
A fordított adózás célja inkább az, hogy alkalmazása idején érdemi változtatások történjenek, többek közt az ellenőrzés hatékonyságának javításában, illetve egyéb, egyszerű eszközök alkalmazásában, akár a szabályozás alakításával. A gabonakereskedelemben például Magyarország csak 2014 júliusáig kapott engedélyt a fordított adóztatásra − hangsúlyozta a szakértő. Addig át kell világítani a szektort, ellenőrzéseket kell végrehajtani, illetve elejét venni a csalásoknak akkor, ha ismét az általános szabályok szerint folyik majd az ügymenet. Magyarország eddig nem küldött jelentést az uniónak azzal kapcsolatban, hogy milyen konkrét lépéseket tett, milyen eszközöket vetett be a csalások kiszűrésére, holott a rendszeres jelentéstétel is szerepel a követelmények között.
Magyarországon arra lehet számítani, hogy az adóhatóság tovább erősíti a gabona-, az élősertés- és takarmánykereskedők, valamint más mezőgazdasági ágazatok ellenőrzését, illetve a szomszédos országok adóhatóságaival folytatott együttműködés is intenzívebb lesz. Hosszú távon azzal lehet a leghatékonyabb eredményt elérni − véli Varga −, ha valós kockázatot jelent a csalóknak a lebukás.
