Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új jegybanki program (nhp) sikeressége nagyban múlik azon, hogy a hitelfelvétel feltételei hogyan alakulnak − ismerték el a bejelentéskor a jegybankárok. Balog Ádám MNB-alelnök szerint a mostani banki elbírálás nem megfelelő, ezért a kezdődő tárgyalások kiemelt témája lesz az egyszerűsítés. A vállalati szektor nominális kamata a forinthiteleknél jelenleg 9 százalék, a devizahitelek esetében 3 százalék körüli. Előbbieknél a refinanszírozási kamatláb, míg a devizahiteleknél a kockázati felár teszi ki a kamatláb nagyobb részét − mondta a bejelentést követő elemzői beszélgetésen Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. A forrás felhasználásával kapcsolatban megjegyezte: nem cél, hogy a vállalatok állampapírt vásároljanak belőle. Ez egy korlátozott méretű és egyszeri beavatkozás lesz − mondta Nagy, aki szerint kérdéses, hogy érdemes-e ágazati célzottságot is bevezetni. A kkv-k számára ez az olcsó forrás 5−10 százalékpontos jövedelemtranszferként fogható fel.
Kicsi a keret a dinamizáláshoz
Nehéz megbecsülni, hogy az első pillér 250 milliárd forintos keretéből mennyi új hitel és mennyi kiváltás lesz − mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. Jobb volna, ha ebből mind friss hitelállomány épülne fel, amelyből élénkülhet a beruházási kereslet, csakhogy ez nem egyszerű. Önmagában a könnyebb hozzáférés nem indítja be a beruházási keresletet, ahhoz inkább jobb konjunkturális kilátások kellenek, így a sikert azon kell mérni, hogy beindul-e az export- és belföldi piac bővülése. Csupán katalizátor lehet az nhp, de egymaga nem tudja beindítani a konjunktúrát − véli Suppan.
Előnyös, hogy a 250 milliárdos keret nem jár pénzügyi stabilitási kockázatokkal. A másodkörös hatásoknál arra lehet számítani, hogy több cég tőkeköltsége csökkenhet, ha lecserélik drága hiteleiket. Ennek egyfelől van versenyképességi hozadéka, másfelől van közvetlen hatása a cégek EBITDA-jára, ezen keresztül a későbbi beruházási terveikre. A végtörlesztésre emlékeztető második pillér hatásait ennél nehezebb becsülni Suppan szerint, ugyanis a devizahitelek átváltását jól meg kell fontolni. A kérdés azért is fontos, mert a vállalati hitelállomány 54 százaléka devizaalapú, ennek 85 százaléka euróalapú.
Jóval fontosabb a negyedik pillér, amelynek keretében a jegybanki mérlegfőösszeg és a bankok összesített mérlege is várhatóan csökken − véli az elemző. Ha csökken az ország külső pénzügyi sérülékenysége, lejjebb mehet a kockázati felár, az pedig pozitívan hat a hozampályára és az államháztartás finanszírozására egyaránt. A program feltétele, hogy az ország külső finanszírozási képessége többletet mutasson − tette hozzá Suppan.
Sok múlik a részleteken
A sikerhez az is kell, hogy megfelelő konstrukciót alakítsanak ki a bankokkal. A bankok felé az MNB-nek azt kell első számú követelményként támasztania, hogy csökkentsék a külső rövid lejáratú adósságukat, ugyanis ez teszi lehetővé a devizatartalékok szintjének tervezett csökkentését. Vagyis nem lesz mód arra, hogy a bankok az eszközeiket átstrukturálják, például a kéthetes jegybanki kötvény helyett állampapírokat vegyenek vagy overnight betétekbe helyezzék át a pénzt. A kisebb jegybanki mérlegfőösszeg 30-40 milliárd forintot spórol az államháztartásnak.
Valójában nem lesz adminisztratív limit a kéthetes jegybanki kötvényeken − állapította meg Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Az MNB devizaswaptendereket indít − valószínűleg hosszabb, 6−12 hónapos futamidőn − a bankoknak, amelyek innen a devizatartalék terhére olcsó devizaforráshoz juthatnak. Így csökken a jegybank mérlegének eszközoldala, és ennyivel lesz technikailag aztán csökkenthető a forrásoldal, vagyis a kéthetes kötvényállomány is. A 3600 milliárd forint csupán egy célérték. A bankoknak a rövid lejáratú külső hiteleiket kell e forrásból kiváltaniuk, ezáltal csökken a mérlegfőösszegük és a nettó kamatjövedelmük is várhatóan kisebb lesz. Ezt kompenzálandó a tendereknek köszönhetően a devizaforrás-költségek is lejjebb mehetnek.
Nagyobb aktivitást várnak el
Gabler szerint lehet olyan bank, amely ezt majd érvényesíti a vállalati devizahitel költségében is, de inkább általában arról lesz szó, hogy ezt a kereskedelmi bankok ajándékként \"lenyelhetik\". Cserébe viszont elképzelhető, hogy az MNB elvárja a nagyobb aktivitást a bankoktól a program első és második pillérjében. Ez azért is merülhet fel a jövő héten kezdődő alku során, mert az első pillérben engedélyezett 2 százalékos kamatmarzs nagyon alacsonynak tekinthető a vállalati hitelezésben (jellemzően 4 százalék fölötti a kkv-hiteleken elérhető marzs).
