Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szlovén−magyar áruforgalom folyamatosan nő, 2012-ben megközelítette az 1,7 milliárd eurót − mondta érdeklődésünkre Balogh Géza, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar−Szlovén Tagozatának elnöke. Érződik azonban a szlovén gazdaság válságának hatása is. A helyi cégek ugyanis megszenvedik egyik fő partnerük, Olaszország gazdasági visszaesését, így új piacokat keresnek, például a magyarok által már bejáratott osztrákot. Mindez egyúttal lehetőséget is teremt a magyar vállalkozásoknak, hiszen ennek következtében az eddig zárt piacok kezdenek megnyílni − fogalmazott a kamarai vezető, aki szerint ennek megfelelően tagozatuk is egyre több megkeresést kap szlovén részről. Erre a nyitásra a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szerint amúgy is szükség van, mivel a szlovénok meglehetősen visszafogottak a külföldi tőkével kapcsolatban: az ország piaca kicsi és nagyon zárt, a legtöbb ágazatban vannak domináns hazai szereplők, ráadásul rendkívül hosszúak és bonyolultak az engedélyezési eljárások, ahogy a munkaerő-piaci szabályok is merevek és munkavállaló-centrikusak.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban továbbra is vannak kihasználatlan lehetőségek: főképp az ipari beszállítói kapcsolatoknál − leginkább jármű és gépgyártás −, a megújuló energiaforrásoknál, az élelmiszer-feldolgozó iparban, a turizmusban, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék exportjánál juthatnak szerephez magyar cégek. A helyzet azonban nem egyszerű: a HITA külön felhívja a figyelmet, hogy néhány nagy élelmiszer-ipari hálózatba igen nehéz új beszállítóként bekerülni. Vannak ugyanis olyan árucikkek, amelyeknél a vevők a szlovén termékeket preferálják, s egyszerűen nem vagy alig hajlandóak külföldi terméket vásárolni. A magyar cégek mellett szól, hogy a jelenlegi gyenge forint miatt árelőnyük van a nyugati országok vállalkozásaival szemben − hangsúlyozta Balogh.
Ha egy magyar vállalkozó szlovéniai exportban gondolkodik, érdemes lehet helyi céget alapítani. Balogh tapasztalatai szerint ugyanis az, aki szlovén céget alapít, nagyobb eséllyel pályázhat meg helyi munkákat, valamint nagyobbak a piacra jutás esélyei is. A nyelvtudás legalább ennyire fontos, enélkül az üzletkötés elképzelhetetlen − állítja a szakember, aki szerint amennyiben nem áll rendelkezésre szlovén tolmács, úgy az angol az ajánlott nyelv, de a vállalkozások vezetői az osztrák határ közelében beszélhetnek németül is, sőt a Mura-vidéki vállalkozásoknál kis szerencsével akár magyar nyelven is lehet tárgyalni. A HITA szerint a szlovén üzleti életben elterjedt szokás a csekély értékű ajándékozás, így, mivel jó hírük van a magyar boroknak, azt ajánlja a szervezet, hogy a kapcsolatfelvétel kezdetén egy üveg jó minőségű száraz vagy félszáraz fehérbort adjunk ajándékba a leendő partnernek. Mivel egyre több a csődeljárás és laza a fizetési fegyelem − ez különösen igaz az építőipari vállalkozásokra −, érdemes körültekintően üzleti partnert választani.
Napi grafikonok
