Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig több mint hat év múlva, 2020-tól Európa-szerte csak a közel nettó nulla energiafelhasználású épületek kapnak építési és használatbavételi engedélyt, s ugyanezt kell teljesíteni a felújítások területén, különösen közintézményeknél. A direktíva betartásához szükséges építőanyagok és építési technológiák már ma is rendelkezésre állnak, a hőszigeteléshez ráadásul mind több, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő természetes alapanyagú terméket is kifejlesztettek, amelyeket a múlt hét végi lakásvásáron is bemutattak − tájékoztatta lapunkat Kárpáti József. Mint kiemelte, egyre elterjedtebb például a fagyapot, amely környezetbarát, természetes anyagként produkál az üveghez vagy a kőzetgyapothoz hasonló hatású hőszigelő anyagot. Igaz, az ára még 10-15 százalékkal magasabb, mint a hasonló termékeké − tette hozzá Kárpáti. A hagyományosnál olcsóbb alternatívát kínál viszont a vályogvakolat és a vályogrostlap, amelynek hazai gyártása nyáron kezdődik − mondta a szakember. Lakásvásári tapasztalatait összefoglalva kifejtette, érezhetően nő az energiamegtakarítást célzó építési anyagok és technológiák, közte a természetes anyagok iránt érdeklődés, a vártnál jóval többen informálódtak a részletekről a múlt hétvégi lakásvásáron. Új jelenségként a beltéri hőszigetelési lehetőségek feltérképezése is megjelent, számos társasháznál, panelépületnél ugyanis erre kényszerülhetnek a lakók, ha az egész épület felújítása nem lehetséges. A beltéri szigetelés nagy kihívása a penészedés meggátlása, az erre képes szigetelő anyagok viszont a duplájába kerülnek azokénak, amelyekkel nem kerülhető el a párakapu képződése − fejtegette Kárpáti.
Az energiahatékony épületnek vagy akár a nettó nulla energiás háznak nem kell automatikusan jelentősnek drágábbnak lennie a hagyományos technológiánál, ugyanakkor egy házat 50−100 évre építenek, vagyis nem mindegy, hogy az élettartam alatt mennyi energiát emészt fel − hangsúlyozta Kárpáti. A szűkre szabott források okán azt tartja célszerűnek, hogy az építtető első lépésben az energiaigényt minimalizálja megfelelő hőszigeteléssel, amely az alapozást, a falakat, tetőt és a födémet egyaránt érinti. Az alapozásnál ez nem 10 centis, hanem 20−30 centis, felette pedig további 15−20 centiméteres szigetelést jelent, ami megdobja a költségvetést. Egy jó hőszigetelő alapozás ugyanis a hagyományos, négyzetméterenként nettó 15−20 ezer forint helyett nettó 35 ezer forint is lehet. Ausztriában és Németországban az alapba hőtároló közeget is beépítenek, ami később visszatáplál a rendszerbe. Tovább csökkenti az energiaigényt a kondenzációs kazán felszerelése. A megújuló energiaforrásokat érdemes egy későbbi beruházási szakaszban beépíteni − tette hozzá a szakember.
A készházak iránti keresletről szólva elmondta, a korábbinál kisebb alapterületű, 100−120 négyzetméter körüli épületek költségeiről kérdezősködtek a látogatók. Jellemzően energiahatékony házban gondolkodnak, amelynek négyzetméterére mintegy 200 ezer forintot szánnak. Kárpáti szerint ennyiből egy A vagy akár A pluszos épület is kihozható, ezeknek 80, illetve 60 kilowattóra a négyzetméterenkénti éves energiafelhasználása. A 15 kilowattórás passzív ház kivitelezésére viszont legalább 250−280 ezer forintot kell szánni négyzetméterenként.
A 2020-as direktívával kapcsolatban Kárpáti úgy fogalmazott, ez részegységenként, egy ablakcserével vagy megújulóenergia-forrással, hőszigetelés növelésével nem megoldható, csak komplexen, az építészek, az energetikusok, a termékgyártók, a kivitelezők összehangolt munkájával érhető el eredmény.
