Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az igazoltatott személy Magyarországon lakóhellyel, valamint magyar−bissau-guineai kettős állampolgársággal rendelkezett. A Bissau-Guineában létrehozott, Együtt Afrikáért Alapítvány volt a tulajdonosa az amerikai luxusautónak, amelyet az illető vámáru-nyilatkozat nélkül, a behozatali vámok alóli teljes mentességgel járó, ideiglenes behozatali eljárásban léptetett be az Európai Unió területére, majd magáncélra használta azt.
Ez azonban csak azt követően derült ki, hogy az igazoltatáskor nem volt meghatalmazása a kocsi használatára, amit elintézettnek vélt azzal, hogy ő a kocsitulajdonos alapítvány alapítója és kuratóriumi elnöke. A rendőrségi kihallgatást követően már másnap eljárást indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, hogy kiderítse az autó vámjogi helyzetét.
Ezt már komolyan vette a kettős állampolgár is, mivel 2011. május 13-án egy magyar nyelven, írógéppel készült, 2008. szeptember 1-jei keltezésű dokumentumot nyújtott be a NAV-nak. Ezt Szenegálban, az Együtt Afrikáért Alapítvány kuratóriumi elnöki minőségében Toure Mourdje (itt már nem Fekete az elnök!) állította ki. A dokumentum felhatalmazta Feketét a Cadillac használatára és vezetésére. A dokumentumot ugyan 2008-ban írták alá, de azon nem szerepelt két tanú − a magyar jog által megkövetelt − aláírása. A másik hiba pedig az volt, hogy a kocsit Bissau-Guineában 2011. március 30-án − vagyis két héttel a magyarországi rendőri igazoltatást megelőzően − vették nyilvántartásba. A hatóság már az év májusában határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy a kocsi ideiglenes behozatala uniós jogszabályokat sértett, mivel Fekete nem rendelkezett olyan munkaszerződéssel, amely a gépjármű magáncélú használatáról rendelkezik. Így az eredmény 730 ezer forint vám- és 2 millió forint áfatartozás lett.
Az illető természetesen a másodfokú vámhatósághoz ment tovább, azzal érvelve, hogy munkaszerződése ugyan nem volt, de az alapítványtól kapott használati engedély, valamint az alapítványért végzett munka helyettesíti azt. Vagyis ő az alapítvány alkalmazottjának tekinthető.
Miután itt sem nyert, a bíróság következett, ahol Fekete továbbra is a meghatalmazással érvelt, míg a vámhatóság úgy vélte, az uniós szabályok szerint a vámmentességhez a gépjármű magáncélú használatát munkaszerződésben kell megállapítani, ami a kocsi unión kívüli tulajdonosa és az unióban letelepedett magánszemély között jön létre. Márpedig itt nincs ilyen szerződés.
A Székesfehérvári Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és megkérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós szabályok értelmezése szerint elég-e a vámmentességhez a meghatalmazás, vagy kötelező munkaszerződést kötni. A válasz három hete érkezett: a behozatali vámok alóli teljes mentességet csak akkor lehet megadni, ha a kocsi magánhasználatáról az Európai Unión kívüli tulajdonos és az uniós polgár között létrejött munkaszerződés rendelkezik.
