BUX 141691.73 -1,32 %
OTP 45790 -2,41 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Háromezer eü-dolgozót érint a kényszernyugdíj

2013. március 21. csütörtök, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A több mint nyolcvan állami fenntartású kórházban összesen 3036 főállású, 62. évét betöltött egészségügyi dolgozót − közülük 1140 orvost − és 939 közreműködői szerződéssel dolgozót érintenek a kényszernyugdíjazással kapcsolatos változások − ismertette a pontos adatokat a parlament egészségügyi bizottsági ülésén Cserháti Péter helyettes államtitkár. A 28 még gazdasági társaságként működő intézményben és a szakrendelőkben további 920 dolgozó, közte 466 orvos tartozik ebbe a körbe, és 270, jelenleg még közreműködői szerződéssel dolgozó kerül a közszférára alkalmazott jogszabályok hatálya alá. Idén körülbelül 1400-1500 munkavállaló tölti be a nyugdíjkorhatárt, így ebben az évben összesen 6500 érintettel számolnak az Emmiben.

Szócska Miklós szakállamtitkár a mentességet kapott munkavállalók nyugdíjának és bérének együttes folyósítási tilalma miatti kompenzáció költségét erre az évre 6-6,3 milliárd forintra taksálta, jövőre azonban már 10 milliárdos nagyságrend várható. A kompenzáció után nyugdíjjárulékot nem, csak közterheket kell fizetni, és nem számít bele a nyugdíjnövelés alapjába sem. Az összege több nem, de kevesebb lehet, mint az illető nyugdíja − a munkáltató döntésétől függően.

Az ÚSZT-s fejlesztések végrehajtásáról szóló bizottsági jelentést kommentálva Cserháti Péter kifejtette, az első hétéves költségvetési időszakban az egészségügyre jutó mintegy 400 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása nem volt mindig megfelelő, ami azért baj, mert a következő időszakban ekkora forrástömeg nem kerül már az ágazatba. Komoly problémának nevezte, hogy 2007 előtt, a tervezés időszakában nem volt mód nagyobb perspektívában gondolkodni, s most az ágazatközi koordináció hiányának levét isszuk. A következő EU-s költségvetési időszakban inkább integrációs és nem ágazati célokat fogalmaznak meg, s Európában sem erősödött az egészségügy prioritása, ami okoz némi szorongást − fogalmazott Cserháti, aki szerint a következő időszak fő kérdése a létrehozott infrastruktúra fenntarthatósága lesz.

Szepesi Anita
Szepesi Anita

Ez is érdekelhet