A kiva annak idején azzal a szándékkal jött létre, hogy a kisebb vállalkozások mentesülhessenek a felesleges adminisztrációtól − legalábbis ilyen elképzelések is szerepeltek a kormány kommunikációjában. A beterjesztett, majd elfogadott szöveg ezzel szemben nem sok szereplőt győzött meg, s mintha a kezdeti kitűzött cél is feledésbe merült volna. A kiva ugyanis nem a meglévő adminisztrációt csökkenti, hanem teljesen más gondolkodást, pénzforgalmi szemléletet követel meg, s ez tavaly mindössze tízezer vállalkozás számára volt meggyőző.
Ez nemcsak az összehasonlítást nehezíti meg, vagyis annak annak eldöntését, hogy egyáltalán megéri-e a váltás vagy sem, hanem körülményesebbé teszi az ügyintézést is. Hiába tartja a kormány egyszerűnek a kivát, ha a könyvelőknek a számos általános szabály szerint működő cég mellett egy-egy extra kivással is meg kell birkózniuk, az biztosan nem lesz egyszerű. Ezért amellett, hogy a könyvelők nem szívesen adnak tanácsot kiva-ügyben, az sem ritka, hogy a mégis az áttérés mellett döntő vállalkozások könyveléséért többet számolnak fel. Ez elég messze áll attól az eredeti vélekedéstől, amely szerint ez a módszer egyszerűbb és olcsóbb is lesz.
A legújabb módosítási javaslatok egyelőre az országgyűlés előtt vannak. A legfontosabb ezek közül az áttérésre vonatkozik, vagyis az nem lesz a naptári évhez kötve. A vállalkozás bármikor áttérhet a kivára, ha neki úgy tetszik, a bejelentést követő hónap első napjától már kivázhat is bárki, aki megfelel a feltételeknek. Az áttérést követő ötödik hónap végéig kell az utolsó társaságiadó-bevallását elkészíteni − év végi áttérésnél ez megegyezik az általános bevallási határidővel.
Változik, hogy az 500 millió forint kivás határ a mérlegfőösszegre vonatkozik, nem az árbevételre − ezzel talán könnyebben tervezhetővé válik, hogy mely vállalkozás tartozhat bele a körbe s mely nem. Módosul az értékcsökkenés elszámolása is, az immateriális jószág és a tárgyi eszköz mellett a beruházás is leírható lesz.
Az átmeneti időszakot − vagyis az áttéréssel kapcsolatos esetleges kérdéseket − illetően több rendelkezés is hatályba lép. Így bizonyos esetekben csökkenthető lesz az adóalap: ha a nem kivás év zárókészlet-állománya magasabb, mint a kivás évé, akkor a különbözetet le lehet vonni. Pontosító jellegűek azok a változások, amelyek azt rendezik, hogy a nem időben érkezett kifizetéseket milyen rend szerint kell kimutatni. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy egy-egy megcsúszott tétel után az általános és az új szabályok szerint is adózni kelljen.
Erősen kérdéses, segítenek-e ezek a módosítások abban, hogy a kiva népszerű adónem legyen − a mostani tízezer tag semmiképp nem ezt mutatja. Az év közbeni áttérés azért nagy valószínűséggel nem hoz majd tömegeket 2013-ban, mert ez túl sok macerával jár − feleslegesnek tűnhet az évet megosztani, s ezzel plusz bevallást készíteni.
Ha lesz érdemi változás, akkor az 2014-től lehet. Nemcsak azért, mert jobb év végén váltani, hanem mert akkor egy más visszatartó erő is megszűnik. Ez pedig a bérkompenzáció. A kiva akkor éri meg, ha a munkaadó nagy bérköltséggel működik. Ezt az előnyt azonban részben csökkenti, hogy tavaly, és csökkentett mértékben az idén is, igénybe lehet venni bérkompenzációt − jóllehet már csak havi 135 ezer forint bérig, s annak mértéke is kisebb. Jövőre azonban ez a tényező is eltűnik. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy ha 2014-ben sem lesz siker a kiva, akkor sosem lesz az.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
