Két-három forinttal is megemelheti az üzemanyagok literenkénti fogyasztói árát az idén nyáron bevezetendő kötelező jelölés − állították lapunknak az ügyhöz közel álló iparági források. A fogyasztók ellenérzéseit az áremelkedésen túl az is erősítheti, hogy egyes pletykák szerint izotóppal tervezik megjelölni az üzemanyagokat − igaz, vegyész szakértők szerint ez a verzió kizárható, és inkább színezésről lesz majd szó.
A kormány a kőolajtermékek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése érdekében a kőolajtermékek jelölésével és ellenőrzésével egészíti ki a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) feladatkörét. (Az ügyben a szövetség nem kívánt nyilatkozni.) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter nevéhez fűződő törvényjavaslat szerint a módosítás célja az adók beszedési hatékonyságának növelése. Szakértők szerint ugyanakkor túlzott lehet a jogalkotó félelme, jelentős üzemanyag-piaci visszaélésekről ugyanis az utóbbi években nem lehetett hallani, egyes vélemények szerint ráadásul éppen a jelölés könnyítheti meg az adócsalást: a megfelelő anyagokkal \"egy csapásra\" legalizálható a közterhek megfizetése nélkül beszerzett üzemanyag. Az itthon forgalomba kerülő üzemanyag nagy része a Mol Nyrt. százhalombattai finomítójából kerül ki, a jelölő anyag bekeverése ott megoldható, kérdés azonban, hogy a többi hajtóanyagot mikor, kiknek és hol kell majd megjelölni.
Az üzemanyagot külföldről behozó szereplők jó eséllyel tiltakoznak majd a lépés ellen, hiszen az az európai szabadkereskedelem szűkítését is jelentheti. A konkurencia korlátozásával a Mol jól is járhatna, szakértők szerint azonban az intézkedés negatívan érintheti a keresletet. A Mol érdekeit sértheti az is, ha a jelölt, ám exportra szánt üzemanyaggal szemben a külföldi hatóságok emelnek majd kifogást, szakmai vélemények szerint Európában nincs példa ilyen eljárásra; Kazahsztánban és Mexikóban jelölnek ugyan, de nem izotópos anyaggal.
Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Inforádiónak nemrégiben azt mondta, az intézkedés − a kereskedelem korlátozásán túl − ellentmond a minőségre vonatkozó uniós irányelvnek is, a követelményeknek megfelelő üzemanyagok forgalomba hozatalát ugyanis nem akadályozhatják meg a tagállamok (az előírásoknak pedig a nem jelölt termékek is megfelelhetnek). Az irányelv az általánosnál szigorúbb követelmények megfogalmazását kizárólag környezetvédelmi okokból engedi meg. A magyar jogszabály ráadásul a benzin és a gázolaj mellett a kerozinnál is kötelezővé tenné a jelölést, márpedig a szabványok szerint a sugárhajtóművekben használt üzemanyag ilyen kezelése lényegében tilos, ráadásul azt sem vizsgálták, hogy a jelölő anyag összefér-e a speciális adalékokkal.
Napi Gazdaság, Kummer János
