Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden valószínűség szerint 2013-ban sem az építőipar, illetve a lakásépítés lesz a GDP-növekedés motorja, elemzők és piaci szereplők egybehangzó véleménye szerint a tavalyi szinten való stagnálás a legjobb forgatókönyv a szektor számára.
Nulla növekedés lefelé mutató kockázatokkal a GKI Gazdaságkutató Zrt. idei építőipar prognózisa − mondta a Napi Gazdaságnak Petz Raymund ügyvezető igazgató. Mint kifejtette, az építőiparnak megrendelést kínáló három körből − lakosság, vállalati beruházások, EU-finanszírozású projektek − ebben az évben kettő további visszaeséssel, legjobb esetben stagnálással küzd. A lakásépítésben a GKI enyhe ütemben, de folytatódó zsugorodásra számít, miután a lakosság ódzkodik a hitelfelvételtől, s visszaestek a befektetési célú vásárlások is, részben mert ezeket az igényeket korábban kielégítették, másrészt a használt lakások áresése teljesen versenyképtelenné teszi az új építésűeket. A szocpol kiterjesztése ebben az évben már nem hat az új lakások építésére, illetve az általuk generált GDP-re − hangsúlyozta Petz. Maga a szocpol volumenénél fogva is az olcsóbb szegmensekben, így a vidéki használt lakások piacán okozhat némi mozgást, ez azonban nem dinamizálja az építőipart.
A vállalati beruházásoknál további 3-4 százalékos visszaeséssel számol a GKI 2013-ra. Ebben a körben a gazdaság elindulása, a belső vásárlóerő és a finanszírozás erősödése nélkül nem is várható érdemi elmozdulás, ahhoz, hogy érdemes legyen beruházni, a túlélésért küzdő kkv-knak meg kell tapasztalniuk a növekedést − vélekedett Petz Raymund. A GKI idei GDP-prognózisa viszont felfelé mutató kockázatokkal 0 százalékos emelkedést valószínűsít. Az építőipari megrendelők közül egyedül az uniós finanszírozással megvalósuló projektek generálhatnak mintegy 3-4 százalékos bővülést a második félévben. Hosszabb távon az is nagy kérdés − vetette fel Petz, hogy vajon a következő uniós költségvetési időszak forrásainak elköltésénél teret kap-e a kormányzat által korábban sokat hangoztatott vélemény, mely szerint \"ne öntsük betonba az EU pénzét, hanem vállalkozásfejlesztésre fordítsuk\", mert ha igen, akkor az építőiparnak a következő hét évben sem lesz munkája − fogalmazott az ügyvezető.
Az ágazat uniós projektekkel való felfuttatása az ügyintézés gyorsaságától függ, a pályázati kiírások száma azonban nemhogy nőtt, inkább csökkent az elmúlt időszakban. Van olyan kórházberuházás, amelyet háromszori kiírás után három ízben fújtak le − mondta lapunknak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Tolnay Tibor megerősítette, 2013-ban jó esetben stagnál és nem csökken tovább az építőipar. Kiemelte, óriási a bizonytalanság az uniós projektek háza táján, e beruházások felgyorsítása a szinten tartáshoz is elengedhetetlen. Ugyanakkor ebben csak reménykedhetnek az építési piaci szereplők, de a jeleit nem látják.
Tolnay szerint a pályázatok kudarcba fulladásának egyik jelentős oka, hogy elmarad a projektek beszerzési értékének aktualizálása. Sokszor a támogatási szerződés megkötése, a beruházás kalkulációja 2008-ra, 2009-renyúlik vissza, vagyis akkori, ráadásul forintban meghatározott árakon kellene a munkát elvégezni, de már az egy évvel ezelőtti, forintban becsült érték is irreális az árfolyamváltozások és az áremelkedések következtében. Épp ennek a kiküszöbölésére javasolta az ÉVOSZ, hogy a projektek becsült értékét forint helyett euróban állapítsák meg, ám a kezdeményezés eddig süket fülekre talált.
