A seed, azaz a magvető fázis a legnehezebb időszak egy cég életében, hiszen ekkor bevételt még nem tud felmutatni, ugyanakkor ilyenkor már látszódhat, hogy be tud-e tölteni egy piaci rést, meg tud-e maradni a talpán − mondta Gerő Viktor, a Conor Fund partnere, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA), a Magyar Innovációs Szövetség és az M27 Absolvo az \"Innováció finanszírozása\" elnevezésű konferenciáján. Jó hír azonban, hogy őket támogatja a Jeremie−2 program, melynek keretében összesen − két részletben − 300 ezer euró tőke fektethető be egy vállalatba.
Az ilyen támogatásokra pedig szükség is van, mert az innováció hiánya óriási teher lehet a magyar gazdaság számára − jelentette ki Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, majd hozzátette, hogy Magyarországon tíz- és tizenötezer közé tehető azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-nak) a száma, amelyeknél egyáltalán nincs innováció, annak ellenére, hogy az iparág megkövetelné azt. Véleménye szerint ez igen aggasztó statisztika, így ha ezen a területen nem történik előrelépés, a magyar gazdaság fejlődése korlátok közé szorul. Ellenpéldaként Kanadát említette, ahol viszonylag jól sikerült átvészelni a válságot, éppen az innovatív kkv-knak köszönhetően. A szakember ezért változtatna az egyetemi képzéseken, így azt is tanítaná, hogyan kell céget alapítani vagy éppen mik a szabadalmi követelmények, annak érdekében, hogy egyre többen úgy hagyják el az egyetemet, hogy saját céget szeretnének alapítani, nem pedig úgy, hogy csak azon törik a fejüket, hogy hol találnak majd állást.
Az innovációt tekintve hazánk a középmezőny végén van az európai rangsorban; a legtöbb mutató tekintetében az átlaghoz közelítünk, ám a kis- és középvállalati szektor eredményeit tekintve jelentős a lemaradása az országnak. Amiben viszont jók vagyunk, az nagyrészt a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak köszönhető, így kijelenthető, hogy a jó statisztika a határon túli cégeknek köszönhető, a rossz pedig a hazaiaknak − hangsúlyozta Szabó. A helyzeten az sem segít, hogy jelenleg még nem tudni, hogy idén mennyi pénz jut hazánkban az innováció finanszírozására − mondta Szabó, aki elmondta azt is, hogy a kockázati tőke a legjobban az informatikai projekteket szereti, mert ezek gyorsan hozzák a bevételt, nem kell több száz millió forint az induláshoz, de egy rosszul elsült befektetésnél is hamar kiderül, ha nincs jövője a fejlesztésnek. Ugyanakkor változik a világ, így ma már nem a világ legjobb műszerét kell megcsinálni, azt kell elérni, hogy elégedett legyen a vásárló − adott egy jó tanácsot Szabó.
