Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tovább romlott a vállalati szektor beruházási aktivitása tavaly tavasz és ősz között, így mindössze a vállalatok 60,8 százaléka számolt be arról, hogy az előző egy évben végrehajtott valamilyen fejlesztést. A másfél százalékos romlás azt jelenti, hogy az MFB-Indikátor felmérés kezdete óta nem volt ilyen alacsony a beruházások száma. Nem minden területen zuhantak azonban a fejlesztések, a mezőgazdaságban, az energetikában és a kiskereskedelemben például mindenhol 80 százalék feletti értéket mértek, az építőiparban, a textiliparban, a turizmusnál vagy éppen a fafeldolgozó cégeknél viszont 50 százalék alatt maradtak a vállalkozások, tehát ezekben a szektorokban több mint a cégek fele nem hajtott végre semmilyen fejlesztést az elmúlt 12 hónapban. Nem meglepő módon a cégméret is számít: amíg a nagyvállalatok 91,6 százaléka van túl beruházáson az adott időszakban, addig a középvállalatoknál ez már csak 70 százalék. Ennél a két kategóriánál ráadásul növekedést mért a tavaszhoz képest az MFB, nem úgy a kis- és mikrovállalatoknál, ahol 53,5 és 31,9 százalékos aktivitást mértek, főleg ez utóbbiaknál jelentős, közel 10 százalékos a visszaesés tavaszhoz képest. A cégek helyzetét jól jellemzi, hogy a válaszadók 56,7 százaléka mondta azt tavaly ősszel, hogy gyakran a folyó költségeinek fedezésére sincs elég pénze.
Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba
Szomorú adat, hogy amíg 2011 őszén még csak a cégek 26,3 százaléka vallotta azt, hogy a tervezett alatti volt a fejlesztések volumene, addig tavaly tavasszal, illetve ősszel 43 és 47,1 százalék állította ezt. Ismét a kisebb cégek vannak lemaradva: amíg a mikrovállalatok 58,4 százaléka, a kisvállalatok 54,8 százaléka számolt be elmaradó fejlesztésekről, addig a középvállalatoknál ez az arány 37,4 százalék, ami jobb a nagyvállalatok 38,9 százalékánál is. Természetesen voltak cégek, amelyek felülteljesítették a tervezettet: a mikrók 2, a kisvállalatok 3,2, a közepes cégek 5, a nagyvállalatok pedig 3,2 százalékban számoltak be ilyenről. Amennyiben ágazati bontást nézünk, úgy azt látjuk, hogy a turizmusban, a feldolgozó-, illetve textiliparban van átlag feletti teljesítés, hatalmas viszont az elmaradás az ingatlanszektorban, az élelmiszeriparban és az energetikai cégeknél is.
Azok, akik fejlesztenek, jellemzően technológiai korszerűsítéseket hajtanak végre, de ezek közül is inkább a biztonságra törekednek, tehát a költségcsökkentést, mintsem a profitnövelést tartják a szemük előtt. Sok vállalkozás akarja stabilizálni is a cégét a beruházással, de a termelés bővítését is a cégek valamivel több mint ötöde említette mint célt. Költséget csökkenteni leginkább az állattenyésztők, a növénytermesztők, az energetikai cégek, illetve a kiskereskedelemben dolgozók szeretnének beruházással, míg termelés- vagy éppen szolgáltatásbővítési szándékkal leginkább a vegyianyag-gyártók, a gépjármű-kereskedők, illetve -javítók és a turisztikai cégek fejlesztettek.
Jó hír azonban, hogy a beruházások visszaesésével párhuzamosan egyre több vállalkozás gondolja úgy, hogy a jövőben végrehajt valamilyen fejlesztést: 40,8 százalék szerint ezt biztos meglépi, de további 18,6 százalék mondta azt, hogy valószínűleg lesz valamilyen fejlesztés a cégénél, mindössze 18,8 százalék az, amely kizárta a lehetőséget. Bár az elutasítók aránya 3,8 százalékkal nőtt tavasz óta, a javuló tendenciát mutatja, hogy ennél nagyobb mértékben, 6,6 százalékkal nőtt a biztosan beruházást tervezők száma. Amennyiben vállalati méret szerint nézzük az adatokat, úgy azt látjuk, hogy a nagyvállalatok a felmérések történetében mért legnagyobb beruházási szándékkal rendelkeznek, hiszen 91,6 százalékuk tervez fejlesztést, mindössze 4,2 százalékuk mondta azt, hogy semmiképpen sem költ erre. Fordított a helyzet a mikrovállalatoknál, ahol közel mélyponton, 30,4 százalékon áll a befektetést tervezők aránya, a felük pedig kizár bármilyen fejlesztést. Ezzel szemben a kis cégek fele tervez beruházást, míg a középvállalkozásoknak több mint kétharmada. Ágazati bontás szerint az állattenyésztő cégek (80 százalék) a leginkább elszántak a fejlesztésekre, nem sokkal lemaradva követik őket az energetikai (75 százalék) és a logisztikai cégek (74,4 százalék), míg a legalacsonyabb beruházási kedvet a textiliparban (33,3 százalék), az építőiparban (34,4 százalék) és a mérnöki tevékenységet végzők körében (36 százalék) mérte az MFB.
Az előbb olvasható statisztikákat azonban némileg árnyalja, hogy az MFB-Indikátor felmérés történetében első ízben vált az elmaradt fejlesztések elvégzésének szükségessége a legfontosabb beruházási ösztönzővé, egyben a tavaszi felméréshez képest ez volt az egyetlen vizsgált körülmény, amely új impulzust adott a tervezett fejlesztéseknek. Az iparban az agráriumtól és a szolgáltató szektortól eltérően a piaci verseny jelenti továbbra is a legfőbb fejlesztési hajtóerőt, ahogy a kis- és középvállalati körben is.
