Menüzéssel és közétkeztetéssel próbálnak túlélni a vendéglők

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A múlt évet a legtöbb magyarországi étterem veszteséggel zárta, mivel a jelenlegi fogyasztási kultúra mellett kigazdálkodhatatlanok az egyre növekvő költségek − mondta lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke. A szakember szerint félő, amennyiben nem lesz a közeljövőben érdemi változás, úgy − hiába történtek pozitív lépések az elmúlt időszakban, így például csökkent a dolgozók után fizetendő járulékok összege, mérséklődtek az energiaárak − sok üzlet bezár.

A magyarországi éttermek versenyképességét például jelentősen csökkenti a szektort sújtó − a kontinensen kirívóan magasnak számító − 27 százalékos áfa, valamint az, hogy miközben az átlag felett drágultak az alapanyagok beszerzési árai, addig ezt a terhet nem tudták áthárítani a vendégekre, hiszen ha ezt megtennék, akkor azzal a megmaradt étteremlátogatókat is elriasztanák − fogalmazott Háber. Egyetértett vele Juhász Ottó, a győri Aranyhal Étterem vezetője, aki arról számolt be lapunknak, hogy átlagosan 15 százalékkal nőttek a beszerzési árak, de voltak olyan termékek, mint például a burgonya, ahol 40 százalékos a drágulás. Hasonlóan nyilatkozott a makói Szent Gellért Borház és Étterem tulajdonosa, Mihály Zoltán is, aki szerint az egyre csökkenő árrés miatt minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy vendégeket csábítsanak magukhoz: a Márton-napról ugyanúgy megemlékeznek, mint a farsangról. Ezen eseményeknél nem is az a legfontosabb, hogy mennyi bevételünk keletkezik, hanem inkább a figyelmet szeretnénk felhívni magunkra vagy legalább szinten tartani azt − fogalmazott a vendéglős. Erre már csak azért is szükség van, mert az étteremvezetők tapasztalatai szerint egyre kevesebbet költenek a vendégek, így például az év végi ünnepek idején egyrészt az olcsóbb ételeket keresik, másrészt kevesebb fogást kérnek. Ezt erősítette meg Molnár László, a miskolci Szent Kristóf Étterem üzletvezetője, aki szerint rosszul sikerült számukra 2012, de még az is jobban kezdődött, mint az idei: \"vendégek már csak elvétve érkeznek hozzánk, amennyiben mégis, úgy alig költenek\".

A túlélést több helyen a menüzés jelenti, erről számolt be Juhász és Mihály is, mondván, étlapról már kevesen rendelnek, de sokszor a különböző rendezvények − esküvők, keresztelők, ballagások, eljegyzések vagy halotti torok − hoznak pluszbevételt. Az általánosságban elmondható, hogy az éttermek megpróbálnak több lábon állni: a Szent Gellért Borház és Étterem például beszállt a helyi közétkeztetésbe − bár ez nem hoz sok pénzt a konyhára, de legalább lehet építeni az állandó bevételre, emellett szálláshely kialakításán is gondolkodnak. A vendéglátósok szerint az élőzene ma már nem hoz pluszvendégeket. Molnár arról számolt be, hogy régebben még próbálkoztak ezzel, ám mára inkább lemondtak róla. A makói étteremben is már csak külön igény esetén, rendszerint a nagyobb rendezvényekhez kötődően rendelnek zenekart.

Az étteremvezetők szinte kivétel nélkül pesszimisták a jövővel kapcsolatban: a Szent Kristóf a költözésen gondolkodik, de Mihály sem látja, hogy mi élénkíti majd a keresletet. Egyedül Juhász adott hangot némi optimizmusnak, mondván, náluk az utóbbi időben kissé felpörgött a forgalom, és a január is jobban indult, mint az előző év.