Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly nem történt gyökeres változás sem a magyar−orosz külkereskedelmi forgalom szerkezetében, sem pedig volumenében. Az első tízhavi adatok szerint továbbra is több mint kétszer akkora értékben importálnak a magyar cégek Oroszországból, mint amekkora a magyar kivitel. A kétoldalú forgalomban hagyományosan Magyarország energiabehozatala játssza a főszerepet, az importon belül az energiahordozók értékbeli aránya 90-95 százalék között mozog, e túlsúly miatt 2012. január−októberben 3,9 milliárd dollár volt a passzívum, az elmúlt években pedig 3-6 milliárd dollár között alakult. A magyar kivitelben két fő árucsoport a meghatározó, a gépek és szállítóeszközök − az exporton belül 50-60 százalék között változó aránnyal −, a feldolgozott termékek pedig 30-40 százalékos súlyt képviselnek az elmúlt évek adatai alapján. Előbbi csoportban a híradástechnikai berendezéseké a főszerep, bő 50 százalékos aránnyal, míg a feldolgozott termékek között a gyógyszereké, ami szintén a kategória több mint felét teszi ki.
A közvetlen tőkebefektetéseknél (fdi) még a külkermérlegben láthatónál is nagyobb az orosz túlsúly. A 2010-es adatok szerint az 1,5 milliárd eurót meghaladó magyarországi orosz fdi-állománnyal szemben a magyar vállalkozások mintegy 350 millió eurót invesztáltak az orosz piacon. Utóbbiak között az OTP, a Mol, a TriGránit, a Richter és az Egis befektetései viszik a prímet, míg itthon a Szberbank és a Lukoil számít a legnagyobb orosz befektetőnek. Az orosz tőke magyarországi megjelenése mindemellett nehezen követhető − ismeri el a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) −, annyit azonban tudni, hogy az orosz tőke itt is az ingatlanpiaci, a kereskedelmi, a pénzügyi, energetikai, valamint az infrastruktúrához kötődő ágazatokat preferálja.
A magyar cégek befektetési lehetőségeinél a HITA szerint a modernizáció Oroszország gazdaságának fejlesztésében prioritást élvez, a modernizációs partnerségi programhoz való csatlakozás egyrészt EU−orosz, másrészt kétoldalú kapcsolatokban is napirenden van. Emellett komoly részvételi lehetőséget jelentenek az orosz nemzeti fejlesztési programok, valamint a kiemelt sporteseményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (a 2014-es szocsi téli olimpia, a 2018-as futball-világbajnokság). A perspektivikus területekhez lehet sorolni az autóipart, a biotechnológiát, a gyógyszer- és orvosi műszergyártást, a hírközlési és műszeripari berendezéseket, az élelmiszerexportot, a mezőgazdasági gépek kivitelét és oroszországi közös gyártását, a haszonállat-tenyésztési technológiákat, a hús- és tejfeldolgozó üzemek létesítését, az építőanyag- és építőipart, a nanotechnológiát, a vegyipart, a víz- és hulladékkezelési technológiákat, valamint a villamos- és energetikai gépgyártást is. További lehetőség lehet a hazai vállalkozások számára a szentpétervári különleges gazdasági övezetben megvalósuló technológiai, gyógyszeripari, innovációs beruházásokban való részvétel.
