A várhatóan februárban megszavazandó új polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmaz egy olyan lehetőséget, amely öröklés esetén megmentheti a \"hozzá nem értő kezektől\" a gondosan felépített cégcsoportot, felhalmozott egyéb vagyont. Eddig ugyanis az örökölt vagyonnal az örökösnek kellett kezdenie valamit, akkor is, ha nem értett a kezeléséhez vagy ha például nem is érdekelte. A bizalmi vagyonkezelés intézménye nem ismeretlen a nemzetközi színtéren, lényege, hogy a magánvagyon − illetve annak egy része − teljesen elkülönül úgy, hogy a vagyont a vagyonrendelő, vagyis az eredeti tulajdonos vagyonkezelőre ruházza át. A vagyonkezelő ezt követően mint tulajdonos a személyes vagyonától elkülönülten kezeli vagyont − mondta a Napi Gazdaságnak Németh Sándor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. A végső haszonhúzó továbbra is lehet a vagyonrendelő törvényes örököse, ebben az esetben azonban nem öröklés, hanem vagyonkezelés kedvezményezettjeként részesül a vagyonból, annak hasznaiból.
A jogintézményt azonban nem csak öröklés helyett lehet alkalmazni, elképzelhető, hogy a magánszemély már nem kíván részt venni a vállalat irányításában − akár betegség, öregség vagy profilváltás miatt −, ezért inkább átadja annak kezelését egy ehhez értő, prudens vagyonkezelőnek. A vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy is lehet, ennek akkor van értelme, ha a cégtulajdonos nem kívánja felfedni tulajdonosi mivoltát a nyilvánosság előtt.
A bizalmi vagyonkezelés jó, de nem elégséges eszköz arra, hogy a felhalmozott vagyonok magyarországi kezelésben maradjanak, de mérsékelheti a jelentős vagyonok elvándorlását az országból − tette hozzá Németh. Bizonyos külföldi jogrendszerekben − például Liechtensteinben − már jól működnek az úgynevezett trustok. A cél, hogy utóbbiak ne szívják el az itthoni vagyonokat, sőt egy jól működő rendszerben vissza is térhetnek a korábban ilyen címen máshol elhelyezett eszközök. Ehhez azonban nem elegendő, hogy a vagyonkezelő magyarul beszél és jobban ismeri a helyi viszonyokat.
A vagyonkezelésnek az új Ptk.-ba foglalt, jól kidolgozott szabályozása mellett a kapcsolódó egyéb részletjogszabályokat is megfelelően kell megalkotni, illetve fontolóra kell venni adókedvezményeket is, hogy érdemes legyen éppen Magyarországot választani − nem csak magyaroknak. Egy ilyen jogintézmény sikeréhez a megfelelő jogi háttéren túl a jogi és gazdasági környezetbe vetett általános bizalomra is szükség van.
