BUX 138853.98 -0,32 %
OTP 45300 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Új állami felszámolóra bízzák a stratégiailag fontos gazdálkodó szervezeteket

Szombaton kihirdették a csődtörvényt és a bérgarancia-alapról szóló törvényt módosító jogszabályt, mely az újonnan létrejött állami felszámoló cégre bízza a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárását, valamint a felszámolási költséghez sorolja a kölcsönzött munkavállalók részére fizetendő munkabért.

2012. december 18. kedd, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

December 3-án az Országgyűlés ismét módosította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, ismertebb nevén a \"csődtörvény\"-t. A változások egyik csoportja a kölcsönzött munkavállalók munkabérét védő szabályozás. A módosítással a felszámolás alá került kölcsönvevőt terhelő kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér és egyéb bérjellegű juttatások a felszámolási költségek közé kerülnek, vagyis a felszámoló úgynevezett \"a\" kategóriás követelésként köteles ezeket nyilvántartásba venni. Így a felszámolás alá került adósnál dolgozó munkavállalók − függetlenül attól, hogy az adós \"saját\" munkavállalóiról vagy az adóshoz kölcsönzött munkavállalókról van szó − ugyanolyan (privilegizált) helyzetbe kerülnek. A módosítás emellett javítja az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak helyzetét is, hiszen az adóst mint az iskolaszövetkezeti szolgáltatás igénybevevőjét terhelő díj 85 százalékát is az \"a\" kategóriás követelések közé sorolja.

A kölcsönzött munkavállalók védelme a bérgarancia-alapba történő bevonással is nő: amennyiben a felszámoló a kölcsönbeadónak nem tudja az esedékesség időpontjában a kölcsönzött munkavállalók után szerződésszerűen járó díjat (vagy az iskolaszövetkezetnek a díj 85 százalékát) kifizetni, akkor a felszámoló ugyanúgy köteles a bérgarancia-alaphoz fordulni, mint az adós \"saját\" munkavállalóinak munkabére esetében. Az előbbi módosításra az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelvével való harmonizáció miatt került sor, amely kötelezi a tagállamokat, hogy a kölcsönzött munkaerő számára ugyanazt a védelmet nyújtsák, mint amellyel a \"hagyományos\" munkavállalók rendelkeznek.

A változások másik köre a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteket érinti, azok csőd- és felszámolási eljárását egy új állami felszámoló cégre bízva. Az új felszámoló a magyar állam által alapított Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., melyet a cégbíróság 2012. december 3-án jegyzett be a cégnyilvántartásba. E céget a kormány december 5-i rendeletével a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek (ideiglenes és rendkívüli) vagyonfelügyelőjének, illetve felszámolójának nevezte ki.

A kormány a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásának megalkotásakor még a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. hatáskörébe helyezte ezen eljárásokat. Most azonban e cég visszakerül a régi feladatkörébe, amely a pénz- és tőkepiaci intézmények felszámolása és végelszámolása, illetve a kockázati tőkealapok megszüntetése.

Az új állami felszámoló lényegében automatikusan átveszi a korábbi feladatait: az adott ügyben eljáró bíróság − a kormányrendelet hatálybalépésétől számított 8 munkanapon belül − köteles az új felszámolót végzésében kijelölni, a régi felszámoló pedig haladéktalanul köteles az ügyeket (az adós iratát és vagyonát) az újnak átadni. A végzéseket az egyes bíróságoknak − figyelemmel a szombati munkanapra − legkésőbb december 17-én meg kellett hoznia.

A módosítás egyúttal kötelezővé is teszi a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásában az állami felszámoló belépését, mivel kötelezően előírja annak ideiglenes vagyonfelügyelőként történő kirendelését. Ezen kötelező kirendelés a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjed, annak a módosító törvény hatálybalépését követő 8 napon belül kell megtörténnie.

Módosultak a fizetési haladék meghosszabbításának szabályai is, a jövőben a vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló önállóan is kezdeményezheti a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában a fizetési haladék meghosszabbítását, továbbá a fizetési haladék 365 napra történő meghosszabbításához a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokban is elegendő a szavazatok egyszerű többségét megszerezni, ellentétben a rendes csődeljárásokban előírt kétharmados többséggel.

Dr. Bajorfi Ákos,  LL.M. corp. restruc., ügyvéd és dr. Tenk Zoltán, ügyvéd,
Európa-jogi szakjogász
Noerr & Társai Ügyvédi Iroda

Németh Géza
Németh Géza

Ez is érdekelhet