Várhatóan még december első hetében dönt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy az új szövetkezeti törvény kapcsán az eddig párhuzamosan futó két koncepció közül melyiket támogatja − értesült a Napi Gazdaság. Az egyik ötlet szerint az új polgári törvénykönyvben (Ptk.) szerepelne a szövetkezetekkel kapcsolatos részletes joganyag, a másik, Patay Vilmos fideszes országgyűlési képviselő nevével fémjelzett koncepció azonban csak néhány általános paragrafust hagyna a Ptk.-ban, a szövetkezettípusok működését pedig egy önálló törvénybe foglalná. Amennyiben a Ptk.-tervezetből kivennék a szövetkezetekre vonatkozó passzusokat, akkor megindulhatna a Patay-féle tervezet átdolgozása. Ezt a változatot információink szerint a vidékfejlesztési tárca sem támogatja, ugyanis véleménye szerint annak elfogadása a mezőgazdasági szövetkezeteknél tőkekivonással járna együtt.
A lapunk birtokába került Patay-tervezet alapvetően az 1992-es, a 2000-s és a 2006-os szövetkezeti törvények felhasználásával készült − ami visszalépést jelent a jelenleg hatályos szabályokhoz képest, a lakás-, illetve a pénzügyi szolgáltatást nyújtó szövetkezetek működését például most önálló törvény szabályozza (utóbbiaknál e verzió is támaszkodna a hatályos szabályozásra).
Nincs értelme a kilencvenes évek elején fellelhetetlenné vált korábbi tagok részjegyeit és vagyonát befektetői részjeggyé konvertáló 2006-os szabályozáson változtatni, illetve ezek hat hónapon belüli kifizetésére kötelezni a szövetkezeteket − véli egy, a hatályos törvény kidolgozásában részt vevő szakértő, az eddig fel nem lelt egykori tulajdonostársak megtalálásának ugyanis kicsi a valószínűsége. (Ráadásul erre a mostani törvény is kísérletet tett volna, azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette az erre vonatkozó paragrafusokat.) A koncepció a szövetkezeti érdekképviseletek definíciójánál csak a tisztán szövetkezeti tagokból állót ismerné el, ezzel diszkriminálná a szövetségeket is tagjaik között tudókat, illetve újra engedélyezné a szétválást és a kiválást.
Reuters
