Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi háztartásokkal szemben engedékenyebbek, a vállalatokkal ugyanakkor szigorúbbak lettek a hitelintézetek az MNB legújabb hitelezési felmérése szerint. A jegybank szerint a pénzintézetek a lakossági oldalon túl nagyot szoríthattak 2011 végén, azóta viszonylag folyamatos az enyhítés. Ezt \"segítheti\", hogy csaknem 1500 milliárd forint lakossági hitel távozott egy év alatt a rendszerből − ebből a végtörlesztéssel \"megspékelt\" lakáshitel-állomány mintegy 900, a fogyasztási hitelek 600 milliárdot tettek ki. A bankok várakozásai szerint mindkét lakossági hitelterületen nő majd a hitelkínálat és a -kereslet is. A lakáshitelezés felfutásában komoly várakozás övezi az állami támogatott hitelek jövőjét − a piac a jövő év elejétől számít ezen kölcsönfajta felfutására. Most úgy látszik, hogy a folyamatokat nem töri meg a banki szigor: 2012 negyedik negyedévében és 2013 első három hónapjában a hitelezési feltételek szinten maradásával számolnak a megkérdezettek. A hitelfeltételek további enyhítésében a fogyasztási hitelterület jár az élen: a megkérdezett bankok 13 százaléka a feltételek enyhítését tervezi, leginkább az árazásban.
A vállalati szegmensben ugyanakkor továbbra is komoly problémákat jelez, hogy a bankok kénytelenek tovább szigorítani a hitelezési feltételeken − a bankok negyede jelzett ilyen irányú lépéseket az idei harmadik negyedévben. A pénzintézetek megítélése szerint a bizonytalan gazdasági környezet mellett iparági gondok is tetézik a hitelszűkét. Így a negyedévben szűkült a vállalati hitelkínálat is, a leggyakoribb lépés a hitelmaximum-rövidítés, valamint a kamatfelár és a kamatkockázati prémium emelése volt. A szigorítások nem lepték meg az MNB-t: a bankok már a korábbi felmérésben jelezték, hogy a növekvő kockázatokat a hitelhez jutás feltételeiben kénytelenek kimutatni. A jövő sem túl fényes, hiszen a válaszok szerint a kondíciók enyhítésében nem a gazdaság és a vállalatok helyzetének stabilizálódása, hanem legfeljebb a banki verseny és a piaci részesedési célok elérése segíthet.
Persze nehéz olyan piacon versenyezni, ahol nincs érdemi kereslet: továbbra is csak a rövid lejáratú céges hitelek iránti kereslet növekedését érzik a bankok, a beruházási hitelkereslet egyértelműen visszaesett − a megkérdezettek 41 százaléka jelezte, hogy a beruházási hiteligény gyengébb volt a korábbi negyedévinél −, ekkora mértékű visszaesést utoljára 2009-ben észlelt a magyar hitelközvetítői rendszer. A kegyetlenül rossz számok után nem meglepő, hogy a bankok bizakodóak: ötödük szerint erről a szintről a következő félévben talán el tud mozdulni felfelé a piac. Ideje volna az indulásnak, hiszen a visegrádi országok némelyikében már a válság előtti szint 115 százalékán áll a vállalati hitelállomány, míg Magyarországon az árfolyamszűrt adatok szerint a 2008-as szintnél ötödével alacsonyabb.
Napi grafikonok
