A borászatoktól várják a közigazgatás finanszírozását

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Ugyan a jelenleg is hatályos bortörvény az ágazat működését befolyásoló jogszabályoknál előzetes egyeztetést ír elő az érintett érdekképviseletekkel, ezt előszeretettel hagyják figyelmen kívül az országgyűlési képviselők. A Tiffán Zsolt által újra a parlament elé terjesztett hegyközségi törvénynél már másodszor fordult elő, hogy időt sem hagytak a szakmai szervezeteknek a véleményezésre a parlamenti szakasz előtt. Némi átdolgozás és két-három hetes, ám a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által még folytatni kívánt egyeztetés után pénteken benyújtott javaslatot tegnap már általános vitára alkalmasnak találta ugyanaz a bizottság.

Legkorábban szerdán tud a HNT vezetése testületi véleményt kialakítani a legújabb javaslatról, az ügyvezetés szerint azonban több ponton is aggályos a legújabb változat is − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Horváth Csaba főtitkár. A vidékfejlesztési tárcával folytatott eddigi egyeztetések eredményeit nem látják teljeskörűen érvényesülni a mostani tervezetben. Horváth szerint a hegyközségek 500 hektáros méretére tett javaslat esetenként nehezítené és költségesebbé tenné az ágazat szereplői számára az ügyintézést, a pécsi borvidék esetében például Szigetvártól Mohácsig összeolvadásra kényszerítene három hegyközséget. Az összevonások miatt minden hegyközségben − és az országos érdekképviseletben is − teljes tisztújítást írna elő a jogszabály, meglehetősen szűk, alig egy hónapos határidőket hagyva a választások megszervezésére. Jövőre elsősorban a telepítési és kivágási jogokkal kapcsolatos ügyintézésre, szakmai feladatokra kellene figyelnie az ágazatnak a teljes közigazgatási háttér átalakítása, illetve az állami költségvetési hozzájárulás csökkenése helyett − véli a főtitkár.

Ráadásul a hegybírók posztjait is megpályáztatnák − 2013. május végén már ki kellene írni az épp csak felállt új hegyközségi vezetőségeknek a pályázatokat azzal, hogy június 15-ére már el is kell azokat bírálni −, ami a szőlőtermelők és borászatok napi működését is komolyan érintheti. A mostani tervezet elvetette a hegybírók állami kinevezését, de a helyben kiválasztott pályázók kinevezését a HNT főtitkárának is meg kellene erősíteni. Ez pozitív változás a jelenlegi gyakorlathoz képest, de a hegybírók jogállásán még lenne finomítani való − jegyezte meg Horváth. Véleménye szerint lényegében a gazdálkodók fizetnék meg − az állam helyett − az egyre szaporodó közigazgatási feladatok valódi költségeit. A jogszabálytervezet ugyanis lehetőséget adna a hegyközségi tanácsok közgyűléseinek, hogy a hegyközségi járulék mellett a működés finanszírozására kiegészítő hozzájárulás bevezetéséről dönthessenek. Erre sok helyütt szükség lehet majd, az új hegybírók bérét − amely a minimálbér legalább kétszerese lenne − például mindenképpen ki kellene gazdálkodniuk. A főtitkár aggályosnak tartja, hogy a hegyközségi tanács közgyűlésében a tervezet úgy szabályozná újra a szavazatok súlyozását, hogy az lényegében súlytalanná tenné a kisebb szőlőtermő területtel rendelkezőket, valamint a felvásárlókat.