Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tranzakciós illeték 1 ezrelékes értékének megduplázása azt okozza, hogy a bankok a korábbiaknál nagyobb mértékben terhelik majd a fogyasztókra a terheket − hívta fel a figyelmet Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A szakember a Figyelő tegnapi konferenciáján elmondta, nagy veszélyt hordoz, hogy ez a költségnövekedés a nagyvállalati ügyfeleknél − a korábbi egyedi megállapodásoknak köszönhetően − rendkívül komoly többletterhet jelent. Már látszanak a jelei annak, hogy a nagyvállalatok külföldre viszik tranzakcióik zömét − figyelmeztetett a főtitkár, ezt a gödöllői Szent István Egyetemen tartott treasurykonferencia résztvevői is alátámasztották. Szakértők szerint jelentősen gyorsult a trend, hogy Magyarország helyett a központokból irányítják a pénzmozgásokat.
Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a 160-170 százalékos hitel/betét mutatói miatt a kormányzati intézkedések és a különadó nélkül is lett volna alkalmazkodás a magyar bankrendszerben, ám − ismételte meg Matolcsy György tárcavezető szavait − 100-110 százalékos hitel/betét mutató elérése után a bankok vélhetően újra hitelezni kezdenek. Kovács szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakossági megtakarítások csökkenése és a vállalati pénzek külföldre áramlása után a mutató a korábbinál alacsonyabb betétállományhoz kapcsolódik majd. Mindez pedig azzal jár, hogy a bankok kénytelenek lesznek áttekinteni hitelportfóliójukat, és mivel hosszú távú kölcsönökből − lakáshitelek, beruházási hitelek − nem tudnak kivonulni, így csak a rövid távú hitelekhez nyúlhatnak.
A főtitkár szerint ez azt jelenti, hogy a vállalatok esetében a napi likviditást biztosító, a válság idején sem komolyan csökkenő forgóeszközhitel-állomány kerül a célpontba. A cégek oldalán pedig ez azzal jár, hogy a napi likviditást biztosító kölcsönszerződések megújítása válik nehezebbé. A gazdaságba vetett bizalom hiánya (és emiatt az emelkedő cds-felárak) mellett a nem fizető vállalatok 20 százalék feletti aránya is okolható azért, hogy a magyar banki kamatmarzs 4 százalékos mértékével a legmagasabb a régióban. A bankok óvatos hitelezésre kényszerülnek a szabályozók miatt is, ennek következménye, hogy több mint 20 százalékos az elutasított hitelkérelmek aránya − tette hozzá Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
