Az ügyvédi törvény szerint az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani. Az ügyvéd más tevékenységére ez a kötelezés nem terjed ki. Ilyen más tevékenység például a vagyonkezelői, adótanácsadói, társadalombiztosítási tanácsadói, szabadalmi ügyvivői, pénzügyi és egyéb üzletviteli, tanácsadói, valamint felszámolói tevékenység. Az ezekből keletkezett kárra nem terjed ki a biztosítás, de az ügyvédi letétből figyelmetlenségből, jogtalanul kifizetett összeg utáni kártalanításra sem vonatkozik a kártalanítási kötelezettség. E biztosításnál a mérce a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének (MÜBSE) a saját terméke, ez fedi le az ügyvédi biztosítási piac csaknem egészét. A 12 ezer kamarai tag közül a MÜBSE-n kívül a Generali-Providencia, az Allianz Hungária biztosító és a Chartis biztosítói fióktelep rendelkezik − összesen alig száz szerződésből álló − állománnyal, illetve az egész piacon mintegy ötven darab kiegészítő fedezetre szóló szerződés létezik.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szabályzata szerint a felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege káreseményenként 8 millió, évente pedig legfeljebb 16 millió forint. Azok az ügyvédek, ügyvédi irodák, európai közösségi jogászok, külföldi jogi tanácsadók, akik nem a MÜBSE-nél, hanem más biztosítónál rendelkeztek érvényes felelősségbiztosítással, ez év február 1-jéig igazolhatták a területi kamaránál azt, hogy káreseményenként legalább az előbbi kárösszegekre vonatkozó − és az ügyvédi kamarák által elfogadható − felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek.
Az ombudsman hivatalból vizsgálta a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás gyakorlati működését és az annak alapját képező jogi szabályozást. A vizsgálat során bekérte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) véleményét. A MÜK szakmai anyagokat szolgáltatott a vizsgálathoz.
|
|
|
|
A biztos − véleményének összegzésekor − kiemelte: a Mabisz véleményével egyezően úgy véli, hogy a biztosítási kötelezettséget előíró jogszabálynak a felelősségbiztosításra vonatkozó szerződés minimális garanciális tartalmi elemeit is meg kell határoznia, legalább olyan mértékben, amennyire a kötelező biztosítással védeni kívánt társadalmi érdek ezt szükségessé teszi. Tehát amit most a MÜK szabályoz, az kerüljön magasabb szintre, jogszabályba.
Sérti ugyanis a demokratikus jogállam fogalmának immanens részét alkotó jogbiztonság követelményét, ha olyan köztestület (szakmai kamara) kap szabályozási jogosítványt az ügyvédi (szakmai) felelősségbiztosítás garanciális feltételeinek meghatározására, amelynek tagjai egyúttal az adott szakmai felelősségbiztosítás nyújtására szervezett biztosító egyesület tagjai is, és amely egyben domináns helyzetben van e területen.
