Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valószínűleg nem véletlenül esett közel 3 százalékot a Mol árfolyama pénteken − a kormány tervei csak tőzsdezárás után derültek ki, de lehettek olyanok, akik már ennek fényében adták el Mol-részvényeiket, hiszen mással nehéz lenne magyarázni az esést. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legújabb csomagjának az a tétele, amely az energiaszolgáltatók jövedelemadóját 50 százalékra emeli − ettől 40 milliárd forintot vár a tárca −, nagymértékben sújtja az olajcéget, még ha a 19 százalékos általános társasági adókulcs és az 50 százalék közötti kulcs közötti adóból részben levonhatóvá teszi is a társaságok által végrehajtott beruházásokat.
A Mol magyarországi tevékenységei után most 19 százalékos társasági adót fizet, az úgynevezett Robin Hood-adó címén pedig további 8 százalékot jövedelemadóként. Ez együtt 27 százalék, egy korábbi bejelentés értelmében ezt kívánták 30 százalékra emelni a Robin Hood-adó növelésével. Ha ezt a gondolatmenetet követik, akkor valószínűleg a Robin Hood-adót emelik meg 31 százalékra, ezt csak a magyar tevékenység után kell fizetni (ahogy a többi válságadót is). Tavaly 1,5 milliárd forintot, egy évvel korábban közel 5 milliárd forintot tett ki ez az adónem, így ha a tavalyi összegből indulunk ki, akkor az adóteher növekedése mintegy 5 milliárd forintot tesz ki, ha pedig a tavalyelőttiből, akkor mintegy 15 milliárdot jelent − ezt lehet beruházásokkal mérsékelni. A Mol már bejelentett egy jelentősebb beruházási programot Magyarországon, így a pluszösszeg maximum 10 milliárd forint körül lehet, de inkább kevesebb.
A gond tehát elsősorban nem ezzel van, hiszen ezt ki tudja gazdálkodni egy akkora cég, mint a Mol. Az viszont baj, hogy ismét bebizonyosodott: a kormány bármikor kész újabb terhet róni a cégekre, ha a büdzsé számai megkívánják. Így gyakorlatilag tervezhetetlenné válnak a beruházások, az elérhető profit, illetve készpénztermelés.
Mindez a külföldi befektetők számára is teljesen bizonytalanná teszi a magyar részvénybefektetést, ezért nem is várható, hogy a régóta távol maradó nagypénzű alapok visszatérjenek. Ezekkel a módosításokkal ráadásul aligha lehet IMF-megállapodást kötni, ami a forint árfolyamában és az állampapírhozamok emelkedésében is megmutatkozhat az év hátralévő részében.
