Újabb, egy hónap alatt a harmadik egyenlegjavító csomagot jelentett be a kormány, teljességgel szétzilálva ezzel a korábban tervezett adóátalakítást. Az alap adócsomag lényegében pontosításokat tartalmazott − jóllehet száz oldalon − érdemi javaslatok helyett, majd a költségvetési bizottság nyújtott be egy halom módosítót ehhez. Ezek voltak a korábban bejelentett megszorítások, több mint 700 milliárd forint értékben. Ehhez jött most egy harmadik, ami 90 milliárd forint kiegészítéssel szolgál az előzőekhez.
A bankadót első körben csak teljes összegben hagyta meg 2013-ra a kormány az ígért ötvenszázalékos csökkentéssel szemben, most azonban az is egyértelművé vált, hogy a bankadó marad. Hasonló meccset már játszott egy másik szektor, s el is veszítette azt. Az energiaszolgáltatók jövedelemadója hasonlóképp átmenetinek indult, s a nyereséges cégeknek a távhőrendszer versenyképessé tétele érdekében kellett nyolcszázalékos extra adót fizetniük. Ez először 16 százalékra emelkedett, majd örök életűvé vált.
Ma szavaz a parlament a dagályossá vált adómódosítókról, de bizonytalan, hogy ezek végül köbe vésődnek-e, mert az eddigi csomaghoz még nem készültek törvényjavaslatok. A kívülről nézve logikát nélkülöző adóátalakítási menetrend után nincs garancia arra, hogy karácsonyig nem lesz-e negyedik verzió.
Annyi azért elmondható, hogy az szja még egyszerűbb lesz 2013-ban − ha már egyetlen más adónemnél nem sikerült ezt végrehajtani. Jövőre eltűnik a szuperbruttó − az egyetlen szöveg szinte, amit nem írtak át −, s megszűnik az egyéni járulékplafon, vagyis a teljes bér egységesen 16 százalékkal adózik. A családi adókedvezmény szabályai marginálisan változnak.
A béren kívüli juttatások esetében egyszerű, kellemetlen változás lesz, a kedvezményes juttatások ehója tízről 14 százalékra nő − bár ez kisebb az eredeti 27 százalékos szintnél. Kissé érthetetlen, hogy itt megmarad a félszuperbruttó alap, vagyis a 16 százalék szja-t és az ehót a juttatás 1,19-szerese után kell számolni. Jó hír, hogy a sportbelépők és bérletek mellett a múzeum, színház és egyéb kulturális rendezvény belépője, bérlete is adómentesen lesz adható. Az Erzsébet utalvány kedvezményes határa ötről nyolcezer forintra nő, s továbbra is használható meleg étel vásárlására.
A vállalkozásokat illetően már sokkal bonyolultabb a kép. A társasági adóban nem lesz érdemi változás, lényegében mindenhol máshol igen. A gabona- és sertésértékesítésben fordított áfafizetés lép életbe, ezzel talán fehéredhet kissé az ágazat.
Innen azonban csupa kellemetlen hírrel kell szembesülniük a cégeknek, igaz, az egyes intézkedések nem érintenek minden vállalkozást. A legtöbb céget az iparűzési adót érintő változás sújtja. Az eredeti ötlet kicsapta a biztosítékot − minden társaság esetében az elszámolható költségek 80 százalékát lehetett volna figyelembe venni −, ám az új szabály sem lesz sokkal barátságosabb. Évi 500 millió forint árbevétel alatt a költség egésze, majd egyre nagyobb árbevétel mellett egyre kisebb része lesz elszámolható, 80 milliárd forint felett már csak 70 százalék. Vagyis azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek jelentős anyagköltséggel dolgoznak, ez sokba fog kerülni − ezer forint elszámolható költség után hat forint lesz a pluszadó, ez egymilliárd forint költségnél már hatmillió forint. Tipikusan ilyen cégek a nagy élelmiszerláncok, nagykereskedések.
Ezzel néhány önkormányzat persze elég jól járhat. Ez a néhány helyhatóság így nem sínyli meg, hogy a közműadó csak pár napig volt helyi adó. A legújabb elképzelések szerint ugyanis az adó nagyjából változatlan szabályozás mellett központi és nem helyi lesz. Ez fájni fog az érintett önkormányzatoknak − például Budapestnek is, kérdés, mennyi jön majd vissza az ipából.
Új elem a Robin Hood-adónak keresztelt energiaszolgáltatói jövedelemadó durva emelése. A kezdetben 8, majd 16 százalék adó 2013-tól 50 százalékos lesz, de a 19 százalék tao és az 50 százalék közötti rész felét beruházásaik függvényében leírhatják majd a cégek. Ez roppant gáláns annak fényében, hogy eredetileg ez megszűnt volna. Épp ennyire szűnik meg a bankadó is, ott legalább nem változik a terhelés. Ez persze sovány vigasz azoknak, akik az adó felezésével és 2014-es kivezetésével számoltak.
Nem hagyta ki a szórásból a kormány a szerencsejátékokat sem. Most hiányzik az a 70 milliárd forint, ami a játékgép-üzemeltetés kvázi megtiltása miatt kiesik a körből. Így nincs mit tenni, az online szerencsejátékból származó adót emelik meg plusz tízmilliárd forint értékben. Ugyanennyit várna a kormány attól is, hogy a Szerencsejáték Zrt.-től elvonják az osztalékot.
A pénzügyi tranzakciós illeték is olyan lett, hogy a kiötlője sem ismerne rá. Azon túl, hogy az eredeti javaslat duplája lesz a terhelés, összesen négyféle kulccsal adóznak majd a tranzakciók. Ezzel a tranzakciós illeték majdhogynem bonyolultabb lett az szja-nál.
