A közjegyző az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jár el

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

− A közjegyzők átvették a fizetési meghagyások kibocsátásának jogát a bíróságoktól; van olyan más bírósági hatáskör is, amelyet átvennének?
− A peren kívüli egyezség ilyen bírósági hatáskör, amelynek átvételét többször kezdeményezte már a MOKK, de mintegy száz olyan nem peres eljárás tartozik bírósági hatáskörbe, amelyből továbbiakat is átvehetnénk. A peren kívüli egyezségre érvünk az, hogy a hagyatéki eljárásokban ma is jóváhagyják az egyezségeket a közjegyzők. Érvünk az is, hogy mióta átvettük a fizetési meghagyások kibocsátását, az átfutási idő másfél évről hat hétre csökkent. Igaz, ehhez hozzájárult az eljárások elektronizálása is, amelyet saját forrásból, és nem az adófizetők pénzéből teremtettünk meg.

− A fix közjegyzői díjak emelését is szorgalmazta a MOKK, ebben meddig jutottak?
− Ezek a díjak 1998 óta változatlanok, azóta több kormánynál kezdeményeztük az emelésüket, de nem jártunk sikerrel. A PwC Magyarország három éve kimutatta, hogy a díjakat azóta több mint kétszeresére kellett volna emelni ahhoz, hogy az értékük változatlan maradjon. A hitelesítés díja pedig maradt oldalanként 520 forint, vagy például az aláírási címpéldány hitelesítése is 1500 forint, több mint 10 éve.

− A közvélemény a jelenlegi díjakat is sokallja, mi erről az érintettek véleménye?
− Az ország szegényebb − északi és keleti − megyéiben a közjegyzők is szegények. Itt még az örökösödési eljárások díjai sem hajthatók be. A közjegyző hiába terheli rá az öröklött ingatlanra a költségét, attól még a megelőlegezett költsége is kifizetetlen marad.

− Milyen a közjegyzői intézményrendszer helye a magyar igazságszolgáltatás rendszerében?
− Ezt alaposan megvitattuk november elején Sopronban, a 24. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon. Aktualitást adott a témának az, hogy idén 20 éves a polgári közjegyzőség. Az idei rendezvény témája a közjegyzői intézményrendszer helye a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, és annak alkotmányos alapjai és szervezeti keretei. A közjegyzők jogállása és eljárási szerepe a rendszerváltást követően újra meghatározásra szorult, az Alkotmánybíróságra várt annak értelmezése, miként lehetséges az, hogy egy adott jogalkalmazó úgy láthat el közfeladatot, hogy nem állami alkalmazott. E kérdéskörben több határozat is született, az Alkotmánybíróság állásfoglalásából azonban a legfontosabb megállapítás az maradt, hogy a közjegyző az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jár el, a közjegyző a törvényben megfogalmazott intézményi céljánál fogva jogszolgáltató. A kinevezésén alapuló hatósági jogszolgáltató szerepe pedig eljárási legitimitását jelenti. Az elmúlt 20 év mérlegét megvonva megállapítható, hogy a nehéz körülmények között működő állami közjegyzőkből mára nemzetközi szinten is elismert, társadalmi rendeltetését ismerő közjegyzőség épült fel, és ma már része az alkotmányos, demokratikus jogállamnak.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kollokviumon megállapította, hogy a nem peres  eljárásokban meglévő ügyhátralék ledolgozása, illetve az elektronikus iratkezelés megteremtése rendkívül hatékonyan dolgozó hivatásrendre utal, amelynek működése több ponton is példaként szolgálhat az államigazgatás számára. A miniszter szólt arról is, hogy a kormány szeretné kompromisszumos megoldással lezárni a közjegyzők nyugdíjazásának kérdését, ugyanakkor − közhatalmat gyakorló személyekről lévén szó − fenn kívánja tartani, hogy a hazai  közjegyzőnek rendelkeznie kelljen magyar állampolgársággal.

− Ez utóbbi probléma nem csak Magyarországé, és születtek ezzel kapcsolatos európai bírósági ítéletek is. Milyen eséllyel tartható a közjegyzők magyar állampolgársága?
− Erről az említett kollokviumon Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást. Miután Magyarországgal szemben is fellépett az Európai Bizottság az Európai Bíróság előtt, az előadó nem foglalt állást, viszont részletesen ismertette az eddig született ítéletekben szereplő érveket, valamint a magyar Alkotmánybíróság idevágó határozatait is.

− Felidézné az érveket?
− Az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta több tagállam közjegyzői szabályozását. Ennek eredményeképpen 2011. május 24-én hozott ítéleteiben elmarasztalta Franciaországot, Ausztriát, Németországot és Luxemburgot, amiért a közjegyzői státusok betöltésének feltételéül szabták a tagállami állampolgárságot. A Bizottság keresete alapján a Bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az állampolgársági feltétel ebben az esetben jogsértően korlátozza-e a letelepedés szabadságát, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke garantál. A jogkérdés tehát az volt, hogy a vizsgált tagállami szabályozásokban megjelenő közjegyzői tevékenységek közhatalom gyakorlásában való részvételt jelentenek-e. Megjegyzem − amint a miniszter is utalt rá −, jelen pillanatban az Európai Bizottság keresete alapján a magyar szabályozás megítélése is a luxemburgi bíróság döntésére vár.

− Mivel érvelt az Európai Bíróság?
− A Bíróság − hangsúlyozva, hogy a tevékenységi köröket önmagukban, nem pedig a jogállás fényében vizsgálja − áttekintette, hogy az érintett tagállamok közjegyzői milyen tevékenységeket folytatnak, és mindegyik esetben azt állapította meg, hogy a hatályos szabályok alapján nem állapítható meg a közhatalom gyakorlásában való részvétel. A bírósági ítéletek a hazai jogrendben is ismert klasszikus közjegyzői tevékenységeket (is) érintenek. Így az eddigi ítéletek arra jutnak, hogy az 51. cikkben foglalt kivételt kizárólag azon tevékenységekre kell korlátozni, amelyek \"önmagukban véve is a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek minősülnek\". Az ítéletek alapján nem tartoznak ide \"a közhatalom gyakorlásához képest kisegítő vagy előkészítő jellegű tevékenységek\". A felperes Bizottság a keresetekben arra hivatkozott, hogy a közhatalom fogalmának magában kell foglalnia \"a mások akaratától független vagy akár azzal szemben történő cselekvés képességét\", vagyis a kényszerítő jogkör alkalmazását. A közérdekű cél érdekében való fellépésük nem elegendő ahhoz, hogy közhatalomnak minősüljenek.

− Az Alkotmánybíróság milyen érveket hozott fel a közjegyzők közhatalom-gyakorlása mellett?
− Újra Paczolay Pétert idézve: az Alkotmánybíróság a közhatalom-gyakorlás fogalmát az önálló döntési jognál vagy valamely kényszerítő aktus meghozatalának lehetőségénél lényegesen szélesebben határozta meg. Határozataiban − bizonyos körben − közhatalmi jellegűnek tekintette a véleményezés, javaslattétel, beszámoltatás, tanácsadó közreműködés megnyilvánulásait is. A határozatokban a következő megfogalmazásokat találjuk: a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi; a közjegyzői tevékenység állami tevékenység; a közjegyző hatósági jogszolgáltató tevékenységet végez, illetve a közjegyző közhatalmi tevékenységet végez.

A közhatalmi tevékenység szűkebb fogalom, mint az igazságszolgáltatás alkotmánybírósági határozatokban megjelenő tágabb értelme. Az utóbbiba adott esetben a közjegyzői munka olyan területei is beleférnének, amelyek közhatalom-gyakorlást nem valósítanának meg. A legkönnyebben talán azzal lehet ezt alátámasztani, hogy az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás \"legtágabb\" fogalmába az ügyvédséget is bevonja.

Az Alkotmánybíróság a legutóbbi fontos döntésében, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény vizsgálatakor sem hagyott kétséget álláspontja felől: \"általánosságban a közjegyzők az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet, mint közhatalmi tevékenységet is végeznek\". A határozat kimondta azt is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása azzal együtt közhatalmi aktusnak minősül, hogy egyébként nem tekinthető ítélkező tevékenységnek.

− Amennyiben az Európai Bíróság kimondja azt, hogy nem csak magyar állampolgárok lehetnek közjegyzők, hogyan fogadja ezt a MOKK?
− Az Alkotmánybíróság elnöke is azt hangsúlyozta beszédében, hogy a közjegyzők hazai jogállását a luxemburgi döntés nem fogja megváltoztatni. A magyar nyelv szükséges ismerete miatt a közjegyzői hivatásra jelentkező külföldi állampolgárok száma egy esetleges negatív döntés esetén sem lesz igazán magas. Azok a külhoni magyarok, akik pedig szívesen lennének hazánkban közjegyzők és pályázni szeretnének egy állásra, már most is könnyen megszerezhetik a magyar állampolgárságot. Az esetleges elutasító döntés esetén a változás így elsősorban csak a közjegyzői törvény szövegében jelenik majd meg.