Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Számos kérdés nyitott maradt az önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatban a kormányzat tegnapi döntése után. Tállai András belügyminisztériumi államtitkár tájékoztatása szerint egyelőre csak az dőlt el, hogy az 5000 fő alatti településeknél még az idén megtörténik az Orbán Viktor kormányfő által korábban bejelentett teljes körű adósságkonszolidáció. Azt azonban nyitva hagyta a politikus, hogy az ennél nagyobb településeknél mi lesz a sorsa az év végén lejáró folyószámlahitel-kereteknek. Az idén már érvényes stabilitási törvény rendelkezései szerint ezeket a hiteleket az év végéig vissza kellene fizetniük az önkormányzatoknak, tekintve, hogy a jogszabály nem ismeri el az áthúzódó adósságokat. A problémát az okozza, hogy a hitelkeretek megújításához egyedi kormánydöntésre lenne szükség.
Az 5000 főnél nagyobb települések tartozásával kapcsolatban a kormányzat adott időt magának: itt az adósságrendezésnek jövő év június 30-áig kell lezárulnia. Így bőven lesz lehetőség arra − a fent említett probléma rendezése esetén −, hogy valóban egyedileg tekintse át a kormányzat az adott település adóssághelyzetét. Az adósságátvállalás mértéke Tállai közlése szerint 40 és 70 százalék között mozog majd, megítéléséhez az iparűzési adóbevételt vizsgálja a kormányzat. Ez − a Napi Gazdaság információi szerint − azt jelenti majd, hogy a kabinet egy potenciális bevételi szintet fog meghatározni, s politikai indokok alapján az ennél alacsonyabb szintű adót kivető települések kisebb adósságátvállalásra számíthatnak majd, mint azok, amelyek korábban ezzel a bevétellel is próbálták biztosítani kiegyensúlyozott gazdálkodásukat. Ugyancsak nagy megtérítési aránnyal számolhatnak majd a hírek szerint azok a helyhatóságok, amelyek már alávetették magukat valamifajta reorganizációnak.
A kormányzat először az önkormányzatokkal akar megállapodni az adósságátvállalás részleteiről, s csak ezt követően kezd majd tárgyalásokat a bankok képviselőivel − nyomatékosította Giró-Szász András kormányszóvivő. A nagyobb városok esetében hangsúlyozottan egyedi elbírálásról van szó − ez összhangban van a bankszövetség azon álláspontjával, amely szerint minden esetben külön-külön kell az adott önkormányzat adósságáról megállapodni. A kormányzati bejelentés fényében aligha lehet majd általános adósságelengedésre számítani. Szakértők szerint egyébként is az lenne a kívánatos, hogy ne a kormányzati oldal, hanem a korábban fennálló adósság 30−60 százalékát továbbra is maguknál tudó önkormányzatok próbáljanak egyenként megállapodni finanszírozó bankjukkal a fennmaradó hitelállomány törlesztésének további kondícióiról.
Új elem, hogy a kabinet Tállai szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy az adósságállomány a jövőben ne képződhessen újra. Az önkormányzati államtitkár tájékoztatása szerint ennek érdekében áttekintik a stabilitási törvény szabályait, és ugyancsak ebbe az irányba hat az a szabály, amely a jövő évi költségvetési törvénybe épül majd bele: a helyhatóságok a jövőben állami támogatást már csak meghatározott fejlesztési célhoz kapcsolódva kaphatnak. Szabad felhasználású támogatási keret nem lesz. Egyes vélemények szerint a kormányzat a teljes mértékben konszolidált önkormányzatok esetében akár hitelfelvételi tilalmat is elrendelhetne, hiszen a feladatalapú költségvetési juttatási rendszer miatt az önkormányzatok zömének már csak a súlyadó 40−60 százalékos felosztásából náluk maradó összeg, illetve az önkormányzati ingatlanok bérleti díja révén képződik majd érdemi bevétele.
