Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kodifikátor legyen a talpán, aki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénytervezethez benyújtott 211, az eredeti szöveget olykor teljesen felülíró, néha koherenciazavarokat tartalmazó módosító indítványt törvénnyé formálja majd. Egyelőre nem ismert a kormány álláspontja róluk és nem került még sor a konkrétumokról döntő frakcióülésre sem. A politikai döntés hiányára utal, hogy az ellenzéki, illetve független képviselők mellett sok ismert fideszes agrárpolitikus és kevéssé ismert képviselő is adott be olykor egymásnak is ellentmondó javaslatokat. (A mezőgazdasági bizottság által benyújtott, illetve a zárószavazás előtti kormányzati módosítókkal pedig még bármit felül lehet írni.)
Kétharmados törvényt akar a Magosz
Eddig csak a Magosz elnöksége hagyta utólag jóvá a képviselőik javaslatait: Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament alelnöke tegnap azt javasolta, hogy a földtörvényt sarkalatos − azaz kétharmados − törvényként fogadja el az Országgyűlés az agrártevékenység tervezhetőbbé tétele érdekében. Az érdekképviselet emellett javasolja a nemzeti birtokpolitikai tanács felállítását is (lásd még az iparfejlesztésről szóló cikkünket), ami egyfajta másodfokként szolgálna az előzetes hatósági engedélyezési eljárás után, a helyi földbizottságok is részt vennének benne véleményezőként. (Kérdés, hogy a Nemzeti Földalapkezelő hasonló funkciói mellett miért lenne szükség rá.)
A Jakab István által is jegyzett 204-es számú módosító amúgy szinte alapjaiban átírná a tervezetet. Az eddigi birtokméret-kategóriák helyett egységesen azt javasolja, hogy a magánszemélyek tulajdonában, haszonélvezetében és használatában lévő földterület ne haladja meg a 300 hektárt. (A haszonélvezeti jogra tett utalás vélhetőleg az egyik zsebszerződéstípus semmissé tételét szolgálhatja.) Kivenné a tervezetből a földlízing szabályozását, egyúttal semmisnek nyilvánítva a már megkötött szerződéseket. A családi gazdaságok esetében 500 hektáros maximumot engedne, mivel azonban eltörölné a közeli hozzátartozók 1200 hektáros birtokméreti maximumát − a családba az egyenesági rokonokat és a testvéreket is beleértve −, lehetőséget teremtene a korlát túllépésére is. A javaslat már a 2014 utáni, SPS rendszerű uniós támogatási rendszerhez igazítaná a törvényt a földműves definíciójánál: nem utalna benne az egyéni vállalkozóra, őstermelőre (nem is tudni, utóbbi tovább élhet-e majd 2014 után is az unióban). Az adózási kategóriákat, a családi gazdaságot, a birtokméret kérdéseit külön, az üzemszabályozási törvényben szabályoznák, és külön jogszabály vonatkozna a termőföld öröklésére is. A földtulajdon és -használat esetében a sokat vitatott helyben lakás kérdését nem a lakcímkártya, hanem környezetvizsgálat alapján megállapított, életvitelszerű ott lakás alapján rendeznék. A vetőmag-előállításnál, valamint a támogatási lehetőségek kihasználásánál engedélyeznék az ideiglenes földcserét, továbbá hogy a tulajdoni hányad arányában lehessen hozzájárulást adni vízgazdálkodási fejlesztésekhez, illetve haszonbérbe adáshoz.
Napi grafikonok
Trükközés a hektárokkal
Csütörtökön a parlament mezőgazdasági bizottságában mindenesetre megkezdődik a módosítók megtárgyalása: 88 fideszes − ebből 69-et az Ángyán−Bencsik páros jegyez −, 60 jobbikos, 27 szocialista, 15 LMP-s és egy KDNP-s javaslat mellett Molnár Oszkár kilenc módosítójáról is dönteniük kell. A kereszténydemokrata javaslat, hasonlóan egy MSZP-shez, lehetővé tenné a gazdasági társaságok vezetői tisztviselőinek is a földműves címet, bizonyos feltételek, például névre szóló részvény birtoklása mellett.
A tervezet legvitatottabb pontjaihoz benyújtott módosítók számos megoldást vélnek találni. A gazdasági társaságok 1200 hektáros birtokmaximumát túlnyomórészt az állattartáshoz szükséges földterület nagyságára vonatkozó számítási elképzelések mentén lépnék túl, a legtöbb javaslat a megelőző két év átlagos állatlétszámát venné alapul, nagyállat-egységenként két hektárban gondolkodva. A szintén sokat vitatott foglalkoztatási kötelezettségek esetében is számos javaslat született. Egy fideszes módosító szerint 500 hektárig 15, ezer hektárnál már 30−50, míg 1200-nál 50−70, afölött pedig 100 fő foglalkoztatását írná elő. A szocialista Gőgös Zoltán 50 hektáros birtok fölött 30 hektáronként egy fő foglalkoztatását írná elő, Ángyán József szerint száz hektáronként 7 főt kellene foglalkoztatni.
Nem lenne népszerű a központi árszabályozás
A könnyebben elfogadható Ángyán-javaslatok közé tartozik, hogy ne csak hektárban, hanem aranykoronában is szabályozzon a törvény, tekintettel a termőföldi adottságokra és az eltérő művelési ágakra. Azt a módosítóját már valószínűleg nehezebben tolerálná a hazai agrártársadalom, amelyik központilag szabályozná a föld árának és bérleti díjának minimumát és maximumát, mint ahogy azt is, hogy a gazdasági társaság az esetleg még tulajdonában lévő termőföldet nem viheti tovább szervezeti átalakulásakor, hanem kötelezően értékesítenie kell. Vélhetőleg szintén kevéssé támogatnák a hazai termelők azt a Szabó Rebeka-féle LMP-s módosítót, amely földhasználati hozzájárulást vezetne be a bérleti díjon fölül, hektáronként 600−900 ezer forint közti sávban. Az már inkább a kedvükre lehet, hogy a képviselőnő nem kötné engedélyhez az osztatlan közös tulajdonú föld tulajdonostárs általi megvásárlását. Az MSZP-s módosítók közül figyelemre méltó az, amelyik elhagyná az adásvételi szerződések hatósági engedélyezésekor a szubjektív ítéletekre lehetőséget adó paragrafusokat, illetve az, amelyik lehetővé tenné a szövetkezetek, gazdasági társaságok dolgozóinak, hogy azoknak bérbe adják a tulajdonukban lévő földet.
