Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lengyelország továbbra is stratégiai célnak tekinti az euró bevezetését, erre vonatkozó céldátumot azonban csak azután közöl majd, ha az euróövezet helyzete stabilizálódik és intézményeiben is megerősödik. A bevezetéshez szükséges kritériumok teljesítése az euró bevezetésének idejétől függetlenül is hasznos, ezért az ország törekszik a konvergencia megfelelő szintjének elérésére, különösen a fiskális feltétel valamint a hosszú lejáratú kamatokra és az árstabilitásra vonatkozó követelmény teljesítésére.
Az eurózóna gyenge gazdasági teljesítménye ellenére Lengyelország helyzete viszonylag kedvező képet mutat. A gazdasági növekedés üteme 2012-ben és 2013-ban is 2 százalék felett alakulhat, ami főként a jó exporteredménynek, az infrastrukturális beruházások (utak, repülőterek, szennyvíztisztítók építése, tömegközlekedést érintő beruházások) és az uniós strukturális alapok hatékony felhasználásának köszönhető. A kormányzat ugyan nem tervezi, hogy a globális pénzügyi válság okozta lassulás idején speciális ösztönzőkkel élénkítse a gazdaságot − tekintettel az ilyen intézkedések pénzügyi vonzatára, valamint a költségvetési hiány csökkentésének szükségességére.
− 30 milliárd dollár értékű elővigyázatossági IMF-hitelkeret felvétele és meghosszabbítása (Lengyelország nem használta fel a hitelkeretet, de már a tény, hogy rendelkezik vele, kedvezően hat az ország befektetői megítélésére, és lehetővé teszi számára, hogy kedvezőbb feltételekkel jusson kölcsönhöz a piacról.)
− A finanszírozási szükségletek átgondolt ütemezésével az ország kitettsége alacsonyabb a pénzügyi piacok ingadozásaival szemben (2012-ben már az első félévben sikerült fedezni a teljes éves finanszírozási szükséglet 80 százalékát)
Ellenben prioritásként kezeljük, hogy még 2012-ben csökkentsük a költségvetési deficitet, a következő néhány év távlatában pedig, folytatva a büdzsé konszolidálását, 2015-re elérjük, hogy az úgynevezett strukturális hiány ne haladja meg a GDP 1 százalékát. Az egészséges államháztartás ugyanis az állam hatékony működésének alapja, amely kedvező hatással van a gazdaság teljesítményére is. Az Eurostat Polska felmérése szerint Lengyelország egyike annak a hat uniós tagállamnak, ahol 2012 első negyedévében csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya.
A közvetlen külföldi tőkeberuházások tekintetében Lengyelország a legutóbb megjelent rangsorok élmezőnyében végzett, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai szerint Európában a 4. helyen áll Hollandiával holtversenyben, olyan országok mögött, mint Nagy-Britannia, Németország és Oroszország. Az Ernst & Young tanácsadó cég pedig a 2. helyre sorolta egy hasonló rangsorban, csupán Németországot helyezve előbbre egész Európában.
Az államháztartás javítását célzó intézkedések közt említendő az áfa ideiglenes, 1 százalékos emelése (8, illetve 23 százalékra), a közszféra béreinek befagyasztása, adó kivetése egyes ásványkincsek (ezüst és réz) bányászatára, illetve a nyugdíjasoknak járó kedvezmények, valamint egyes szociális segélyek korlátozása.
•
A lengyel KGHM a világ legnagyobb ezüsttermelője volt tavaly.
•
Az Eurostat adatai szerint Lengyelország még mindig az EU legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamai közé tartozik - a GDP az uniós átlag 65 százaléka. Ahhoz, hogy Lengyelország ezen a téren elérje az EU átlagát, a következő húsz évben az unió átlagos növekedésénél 1-1,5 százalékponttal gyorsabb növekedésre lesz szükség.
A konszolidáció hatásának és az államháztartás hosszú távú stabilitásának megszilárdításában jelentős szerepet szán a kormányzat a strukturális reformoknak. A nyugdíjreform, amelynek célja a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának egységesítése és fokozatos emelése 67 évre, többek között a munkaerő-piaci kínálat növelésével, hosszú távon segíti a gazdasági növekedést, miközben a társadalom elöregedésének anyagi következményeit is ellensúlyozza. A fiskális konszolidációt erősítő strukturális intézkedések között említendő még az adórendszer racionalizálása és átláthatóságának növelése. A legfontosabb ezek közül néhány adókedvezmény megszüntetése, illetve módosítása lesz, hiszen így szélesíteni lehet az adózók körét, igazságosabbá téve az állami támogatások elosztását.
A válság elleni küzdelem során jelentősen átalakultak és megerősödtek az EU gazdasági rendjét fenntartó szabályok és gyakorlatok, többek között átdolgozták a Stabilitási és Növekedési Paktumot, és lépéseket tettek annak érdekében, hogy megelőzzék és korrigálják a makroökonómiai egyensúly hiányát. A tagországok aláírták a szerződést az Európai Pénzügyi Mechanizmus beindításáról, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió-beli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról. Arra számítunk, hogy a nemzeti döntéshozatalt érintő újabb preventív intézkedések néhány év távlatában mérhető eredményeket hoznak. Ennek elmaradhatatlan feltétele az új elvek restriktív bevezetése és betartása.
További változásokra is számítani lehet, így olyanokra, amelyek alapjaiban fogják átalakítani a Gazdasági és Monetáris Uniót. A 27 tagállam szeptember 12-én ismerte meg a monetáris unió kiteljesítésére vonatkozó terveket, és már meg is kezdődött a bankunió koncepciójának megtárgyalása, de vitára számíthatunk a fiskális unióról is, ezen belül a közös kötvénykibocsátásról, illetve a közös uniós költségvetés növeléséről. Ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalásakor nem szabad megfeledkeznünk a meglévő, a tagállamokat megkülönböztető szemléletről, a tagországok a szerinti felosztásáról, hogy bevezették-e már a közös valutát, vagy még nem tették meg, de kötelezettséget vállaltak rá. Ezeknek az országoknak, azon túl, hogy bevonják őket a vitákba és a döntéshozatalba, arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy maguk is alkalmazhassák az újonnan létrejött megoldásokat, és képviseltethessék magukat az új intézményekben.
Jan Vincent-Rostowski,
a Lengyel Köztársaság pénzügyminisztere
