Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentése Magyarországon − mondta ki a luxembourgi Európai Bíróság tegnapi ítélete. A testület szerint azok a bírák, akik betöltik 62. életévüket és emiatt szolgálati jogviszonyuk kötelezően megszűnik, hasonló helyzetben vannak, mint fiatalabb kollégáik, akik azonban szolgálatban maradhatnak. A bíróság szerint a 62 évesnél idősebb bírák ezzel kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, ez közvetlenül életkoron alapuló megkülönböztetésnek minősül. A testület szerint ugyanakkor szociálpolitikai célok érdekében alkalmazható ilyen megkülönböztetés, az érintettek azonban megalapozottan számíthattak arra, hogy 70 éves korukig dolgozhatnak, a szabályozás pedig hirtelen és jelentősen szállította le a korhatárt, ezért nem volt módjuk felkészülni erre.
Az uniós törvényszék szerint az ellentmondás, amely a bírói korhatárcsökkentés és az általános nyugdíjkorhatár 2014-től induló, nyolc év alatt 62-ről 65 évre emelése között húzódik, arra utal, hogy az érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették figyelembe, a radikális csökkentés ezért nem minősül az közszolgálat egységesítésére vonatkozó intézkedésnek. A testület megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.
A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által idén júliusban megsemmisített szabályozásra vonatkozik, egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést − közölte a közigazgatási tárca. A szeptemberben benyújtott új módosító indítványok szerint az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lehet érvényes.
