Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre nincs hivatalos kormányzati álláspont vagy ajánlás a 2013-as minimálbér, illetve garantált bérminimum összegére. Ennek ellenére a szakszervezetek egymás után teszik közzé ezzel kapcsolatos számításaik eredményét, amelyek elsősorban a reálkereset emelésére koncentrálnak. Legutóbb a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége hozta nyilvánosságra, hogy mekkora emelést tartana elfogadhatónak. Mindkét állásfoglalás szűkítené a kötelező legkisebb kereset, illetve a létminimum közti rést. A Munkástanácsok szerint változatlan adóterhelés és a 2012-re várt infláció mellett 7700 forintos emelés szükséges. Számításaik szerint a 2013. évi minimálbérnek a jelenlegi 93 ezer forintól 105 ezer, a garantált bérminimumnak pedig a jelenlegi 108 ezerről 120 ezer forintra kellene emelkednie. A konföderáció szerint ezek a bérszintek még így is alatta maradnak egy aktív dolgozó 2011. évi tényleges és 2012. évi várható létminimumköltség-igényének. Ugyanakkor a bértárgyalásokon a Munkástanácsok a foglalkoztatási érdekeket is mérlegelik majd.
Jelentős késésben vannak a bértárgyalások, az országos bérajánlás előkészítése még meg sem kezdődött, és a kormány \"megtagadta\" a háromoldalú, országos szintű párbeszéd folytatását, nem akar tárgyalni a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás-bérminimumról − mondta Borsik János, az Autonómok elnöke az MTI-nek. Szerinte a reálkeresetek 2 százalékos emelésében kellene megállapodni, miután idén éves szinten 4 százalékos a csökkenés. Szükséges a minimálbér − nettó 60 915 forint − emelése, mivel számítások szerint a létminimum 2012-re már 89, jövőre pedig 94 ezer forint lesz. Kérdés, hogy mire lesz elég a szakszervezeti érdekérvényesítő képesség. Amikor ugyanis elsőként a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetsége bruttó százezer forintos minimálbérre tett javaslatot, Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára határozottan elutasította bármilyen emelés gondolatát is.
