Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bíróság MON 810-es génmódosított kukoricafajta termesztésének tagállami engedélyezésével kapcsolatos szeptemberi ítélete (e szerint ha az unió már elfogadott egy fajtát, tagállami engedélyezési eljárás nem indítható − logikusan termeszthető) egyedi esetre vonatkozott, és nem lehet általánosítani − válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezzel megerősítve a magyar alapelvet, amely tiltja a génmódosított növények telepítését.
A per Olaszország engedélyezési gyakorlata miatt indult (Napi Gazdaság 2012. szeptember 25.). A vidékfejlesztési tárca jogászai szerint azonban alapvető különbség van a magyar és az olasz gyakorlat között. A bíróság az Olaszország által a MON 810-es kukoricára vonatkozóan bevezetett moratórium jogi alapját kifogásolta. A mediterrán ország általános érvényű tilalmat vezetett be arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a genetikailag módosított (GM) és a hagyományos növények együtt termesztésére (úgynevezett koegzisztencia) vonatkozó szabályai. A bíróság szerint erre nem lehet védzáradék bevezetését alapozni.
Reuters
Magyarország a moratórium bejelentésénél más jogi alapra hivatkozott, így a 2001/18/EC irányelv 23. cikke alapján jelentette be a védzáradékot − közölte a szaktárca. Így a mostani ítélet kapcsán a VM szerint nincs szükség jogi lépések megtételére. Főleg nem az új alaptörvénnyel összefüggésben. Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, például genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal.
A VM szerint az alaptörvény rendelkezései összhangban állnak mind az EU vonatkozó jogszabályaival, mind a hazai, a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályokkal. A tárca szerint a jövőben is a 2006-os ötpárti országgyűlési határozatra alapozott stratégia mentén kezelik a génmódosított növények termeszthetőségét.
A jogi vitába kevert Monsanto-fejlesztés, a kukoricamoly-rezisztens MON 810 hibdridkukorica-fajta iránt eddig sem volt komoly érdeklődés Magyarországon. A kártevő csak pár évente okoz problémát, és nem jelentős a kár. Ám két másik kukoricahibrid-fajta uniós engedélyezése is zajlik, amely már a magyar termesztők érdeklődését is felkeltheti − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Dudits Dénes akadémikus. Az egyik egy kukoricabogár-ellenálló hibrid (a magyar gazdák évi 4 milliárd forintot költenek a kártevő elleni vegyszeres védekezésre). A másik egy szárazságtűrő hibrid, amely aszály esetén is megőrzi termőképességét.
