Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Milyen előzmények után rendezik meg Magyarországon a Kibertér Konferenciát, mi a jelentősége annak, hogy Budapest ad otthont a rendezvénynek?
− Londonban 2011. november 1−2-án rendeztek nagyszabású nemzetközi kiberkonferenciát, amelyen Magyarország vállalta az első utókonferencia megrendezését. A budapesti konferencia mottója − Bizalommal és biztonsággal a szabadságért és fejlődésért − részben már a témaköröket is tartalmazza. A konferencia kivételes politikai, gazdasági és társadalmi jelentőségét az adja, hogy a kibertérrel foglalkozó kormányzati, vállalati, civil és biztonsági vezetők és szakemberek, − az internetet használó szélesebb közvélemény − két napig Budapestre figyelnek. Ezt indokolják a magas rangú résztvevők − Toomas Hendrik Ilves észt államfő, Catherine Ashton, az Európai Bizottság alelnöke, William Hague brit külügyminiszter, Carl Bildt svéd külügyminiszter, Kim Szung Han dél-koreai külügyminiszter-helyettes, Richard Boucher, az OECD főtitkárhelyettese mellett több szakminiszter több kontinensről. A várható érdeklődésre való tekintettel a konferencia számos programpontját élő adásban közvetítjük a rendezvény hivatalos honlapján (www.cyberbudapest2012.hu), ahonnan letölthető a folyamatosan frissülő programtervezet is. A következő utókonferenciát a kiberbiztonságban élenjáró Dél-Korea rendezi majd 2013-ban Szöulban.
− Melyek a legfontosabb témakörök, panelek, mi adja ezek jelentőségét?
− A Budapesti Kibertér Konferencia továbbviszi a tavalyi londoni esemény tematikáját és programstruktúráját. Három plenáris ülés, öt tematikus panelbeszélgetés és hét műhelyvita teremt lehetőséget eszmecserére kormányok, nemzetközi szervezetek, a gazdasági és civil szféra képviselői között. A párbeszéd célja a kibertér hálózati és tartalmi fejlődésének, szabad és biztonságos használatának előmozdítása, az ehhez szükséges képességfejlesztés lehetőségeinek vizsgálata a kormányzati és a magánszektor szoros, gyakorlatias együttműködése, a nemzetközi és regionális szervezetek összehangoltabb tevékenysége révén. A konferenciával egyidejűleg megrendezett Ifjúsági Fórum a nyilvános párbeszéd lehetőségét biztosítja az internet és a konferencia témái iránt leginkább érdeklődő mintegy száz, 17 és 25 év közötti magyar és külföldi fiatalnak. A résztvevők lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére a kibertér nyújtotta lehetőségekről és veszélyekről, továbbá arról, hogy miként járulhat hozzá az internet a fiatalok számára elérhető online munkahelyek teremtéséhez; hogyan támogatják a közösségi hálózatok az emberi jogok érvényesülését és a demokratizálódást az online részvételen és önszerveződésen keresztül; hogyan kezelhetik saját digitális lábnyomukat és mit tehetnek saját online biztonságuk növelése érdekében.
− A témafeldolgozás mélységét és módját tekintve inkább gyakorlati, vagy szakpolitikai szintűnek tekinthető a rendezvény?
− A konferencia programstruktúráját úgy építettük fel, hogy mind a policy szintű elemzéseket, mind a gyakorlati célokat szolgálja. A plenáris ülések, panelbeszélgetések és műhelyek előadói között számos kormányzati és elméleti szakember található, így lesz alkalom közpolitikai, nemzetközi politikai kérdéseket és ezek gyakorlati következményeit is megvitatni.
− Hogyan jelennek meg a nem kormányzati szereplők a konferencián, milyen célok és lehetőségek lesznek a párbeszéd elindítására?
− Számos nemzetközi nagyvállalat, civil szervezet és tudományos intézmény képviselője vesz részt a konferencián − ahogy utaltam rá, egyik legfőbb célunk a párbeszéd elősegítése köztük és a kormányzatok között. Külön érdekessége a konferenciának, hogy innovációs kiállításon szerepelnek a Mobilitás és Multimédia Klaszter, valamint a Külügyminisztérium által közösen szervezett Keressük Magyarország kiberinnovátorait pályázaton nyertes induló vállalkozások, amelyek a konferencián részt vevő magyar és nemzetközi it-szakembereknek, szakpolitikusoknak, és befektetőknek mutathatják be pályaműveiket.
Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n, Pelsőczy Csaba
