BUX 139119.42 -0,13 %
OTP 45320 0,04 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csak fokozatosan erősíthető a digitális bizalom

A korábbinál nagyobb figyelmet igényel a felhasználók és a politika részéről is, hogy a kibertér gyors fejlődése a sok-sok pozitívum mellett negatív jelenségeket hozott, mindez pedig előtérbe helyezte, kiemelten fontossá tette a biztonság és a bizalom kérdését − mondta lapunknak Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese.

2012. október 2. kedd, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

− Milyen problémákat szül a digitális világ egyre gyorsabb bővülése?

− Ahogy egyre inkább elmosódnak a határok a virtuális és a \"valódi\" világ között, egyre inkább fény derül a digitális világ hátrányaira is. A Föld népességének egyharmada, azaz kétmilliárd ember több mint ötmilliárd egymással összekötött eszközzel részese a kibertérnek a 2011. végi adatok szerint, ugyanebben az évben az infokommunikációs ipar globális árbevétele 8 ezer milliárd amerikai dollár volt, Európában pedig a válság ellenére 2008 óta éves szinten 18 százalékkal nő a szektor forgalma. Az iparág ilyen iramú fejlődése komoly nehézséget jelent az alkalmazkodásban is, az előnyök kihasználásának feltétele éppen a két legmeghatározóbb elem, a hálózatosodás és az összekapcsolódás megfelelő kezelése.

− Ebből a szempontból hogyan értelmezhetők a generációs eltérések?

− A generációk közötti különbségek e szempontból lényegesek, hiszen a legifjabb, úgynevezett Z-generáció már a magas szinten összekapcsolt és behálózott világ részese, élete elejétől a legfejlettebb kommunikációs és médiatechnológiákat használja, szinte \"kötelezően\". A generációs szakadék másik aspektusa a szakmai döntéshozók és a fiatalok közötti eltérés, hiszen e generáció már sokszor előrébb jár, ezért minden esetben naprakész adatokra van szükség, sok esetben ugyanis olyan döntéseket kell meghozni, amelyekről nincs teljes információja a döntéshozónak, ilyenkor \"kéz a kézben\" kell járni a fiatalokkal.

− Említette a hátrányokat, milyen tényezők sorolhatók ide?

− A Symantec adatai szerint tavaly összesen 114 milliárd, az áldozatok időveszteségével együtt 274 milliárd dollár kárt okozott a kiberbűnözés globálisan. A blokkolt rosszindulatú támadások száma tavaly az előző évihez képest 81 százalékkal nőtt, internetalapú támadásból pedig 36 százalékkal volt több, naponta átlagosan 4500. A rosszindulatú támadáshoz használt szoftvervariánsok száma 2010-hez képest 41 százalékkal bővült tavaly, összesen 403 millió új fajta jelent meg globálisan. A közösségi hálózatok teremtette új veszélyek közé tartoznak a személyes adatokkal való visszaélések, illetve a kéretlen tartalmak − ami az emberi tényező fontosságát húzza alá.

− Vagyis a felhasználók nincsenek tisztában a digitális tér veszélyeivel?

− Többségük nem is tudja, mit jelent a kibertámadás és -fenyegetés. A digitális tudatosság alapvetően a készségek, a gondolkodás, az együttműködés, a társadalmi tudatosság és a digitális érzékenység függvénye, a digitális lábnyom, azaz a hátrahagyott adatok kezelése pedig hosszú távú gondolkodást igényel. A támadások ma már egyre célzottabbak, ami megkönnyíti a potenciális célpontok behatárolását is. A kiberbiztonság szélesebb társadalmi körben egyelőre nem vonz nagy figyelmet, az ilyen támadások általában nem jelentenek közvetlen életveszélyt és a zavarok is csak később észlelhetők. Az átlagos felhasználó nem képes megfelelő döntést hozni, csak a szakértői tudásban bízhat, ami a másodlagos bizalom fontosságát emeli ki. A felhasználók csak e bizalom birtokában vehetnek részt aktívan a virtuális világban.

− A digitális bizalom kialakítása igényel sajátos lépéseket az állam, illetve az egyéb szereplők részéről is?

− A bizalom megalapozásának négy, egymással összefüggő pillére a hálózatbiztonság és -integritás, a szolgáltatás minősége, a titoktartási és adatvédelmi intézkedések, a kiskorúak online védelme, illetve a kalózkodás és adatlopás kiküszöbölésére törekvés. A digitális bizalom keretrendszerének kialakítása proaktív szabályozási gyakorlatot és lépcsőzetes megközelítést igényel az oktatás-nevelés, az ösztönzés-rávezetés, illetve az érvényre juttatás, adott esetben a kikényszerítés fokozatain keresztül. A szakpolitikának ezekhez stratégiát és eszközöket kell rendelnie, a felhasználók oktatása pedig specializált programokat és egyéb intézkedéseket igényel. A szabályozás ugyanakkor nem lehet túlzottan proaktív, teret kell adni az ön- és társszabályozás intézményeinek is, valamint a szolgáltatókat is ösztönözni kell megfelelő eljárások kialakítására. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek hosszú távon biztosítják a tudatosság növelését és minél több érdekeltet vonnak be a javaslatok kidolgozásába.


Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n
Leszák Tamás
Leszák Tamás

Ez is érdekelhet